Hogyan nyújt jogvédelmet a magyar jog olyan termékek esetén is, amelyek nem részesülnek formális iparjogvédelmi oltalomban?
Bevezetés
A gyorsan fejlődő piacon nem minden innovatív termékforma részesül formális iparjogvédelmi oltalomban. Egyes termékek kívül eshetnek a szerzői jog, formatervezésiminta-oltalom, védjegy vagy szabadalom tárgyi hatályán – mégis jogos igény merülhet fel a jogi védelemre utánzás ellen. A magyar versenyjog – részben a német UWG (tisztességtelen verseny elleni törvény) mintájára – ilyen esetekben is jelentős és hatékony jogvédelmet biztosíthat.
Jogalap: Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma
A magyar versenyjog – különösen a 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, valamint az 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (a „Versenytörvény”) – olyan eszközöket kínál, amelyekkel a termékek utánzása elleni védelem jogilag megalapozható.
Bár Magyarországon nincs külön, a német UWG §4 (3) szakaszával teljesen analóg szabályozás, a Versenytörvény általános tilalmi klauzulája (2. §), valamint a fogyasztók megtévesztését tiltó rendelkezések alapot adhatnak a jogérvényesítésre.
Mikor nyújt védelmet a versenyjog az utánzással szemben?
A versenyjog alapján akkor lehet sikeresen fellépni egy termék utánzása ellen, ha:
Az utánzat megtéveszti a fogyasztót a termék származásával kapcsolatban;
Az utánzó számára elérhető volt alternatív kialakítás, amely elkerülte volna a megtévesztést;
Az utánzat kihasználja vagy rontja az eredeti termék piaci hírnevét;
A termék megjelenése vagy csomagolása az idő során piaci ismertséget vagy megkülönböztető jelleget szerzett (hasonlóan a másodlagos jelentéstartalomhoz a védjegyjogban).
Ezek jellemzően a megtévesztő piaci magatartás vagy a mások piaci teljesítményének tisztességtelen kihasználása jogcímen perelhetők.
Gyakorlati jelentőség
A versenyjog általi védelem különösen akkor bír kiemelt jelentőséggel, ha:
A gyártó elmulasztotta határidőben bejelenteni a terméket formatervezésiminta-oltalomra;
A termék nem elég eredeti a szerzői jogi védelemhez (pl. használati tárgyaknál ez fokozott követelmény);
A termék 3D-s védjegyként való lajstromozását elutasították;
A termék szabadalmi oltalmát egy utánzó megkerülte;
A szerzett IP-jogok oltalmi ideje lejárt, de a termék piaci jelenléte továbbra is erős.
Ezekben az esetekben a versenyjogi védelem alternatív vagy kiegészítő jogi megoldásként alkalmazható.
Nem alárendelt, hanem párhuzamos védelem
Fontos hangsúlyozni, hogy a versenyjogi utánzás elleni védelem nem alárendelt, hanem a többi szellemi tulajdonjog mellett párhuzamosan létezhet. Még abban az esetben is, ha egy közösségi mintaoltalom vagy védjegy oltalmi ideje lejár, a versenyjogi védelem nem szűnik meg automatikusan, hanem továbbra is fennállhat, ha a megtévesztés veszélye fennáll, vagy a piaci hírnév kihasználása megállapítható.
Bírói gyakorlat és jogértelmezés
A magyar bíróságok – bár a német UWG joggyakorlatánál kevésbé részletesen – egyre gyakrabban ismerik el a termékmegjelenés és fogyasztói elvárások kereskedelmi jelentőségét. Elmarasztalták például olyan csomagolási és formatervezési utánzatokat, amelyek:
Az eredeti terméknek piaci hírneve volt,
Az utánzó a piaci megtévesztés vagy jóhírnév révén próbált előnyhöz jutni,
A magatartás torzította a piaci versenyt.
A bíróságok eseti mérlegelést végeznek, kiemelt figyelemmel a fogyasztói benyomásra, piaci környezetre és szándékos haszonhúzásra.
Stratégiai jogi tanács
Vállalkozások és terméktervezők számára a fő tanulság: az IP-jogok hiánya nem jelenti azt, hogy egy termék jogvédtelen. A versenyjogi fellépés lehetősége fennáll, ha az utánzat alkalmas a fogyasztói megtévesztésre vagy a piaci hírnév tisztességtelen kihasználására.
Érdemes dokumentálni:
A termék marketingjét és ismertségét alátámasztó anyagokat,
A fogyasztói visszajelzéseket és megtévesztő hatásokat,
A versenytársak magatartását, ami utánzásra utal.
Ezek a bizonyítékok alapvető fontosságúak lehetnek a versenyjogi fellépés sikeréhez.
Összegzés
A magyar versenyjog rugalmas és hatékony védelmet nyújt a termékek utánzása ellen – még akkor is, ha azok nem részesülnek formális IP-oltalomban. A német jogi hagyományokra is építő szabályozás célja a piaci tisztesség és fogyasztói bizalom megőrzése. A jogi lehetőségek ismerete versenyelőnyt biztosíthat azok számára, akik nemcsak alkotnak, hanem védeni is akarják innovációjukat.
—
Jogi segítségre van szüksége?
Ha termékét utánzással sértik, vagy piaci hírnevét kihasználják, ügyvédi irodánk vállalja a versenyjogi eljárások képviseletét, a jogsértés megszüntetését célzó fellépést és az IP-stratégia kidolgozását.
Lépjen velünk kapcsolatba:
Tudja meg, hogyan védi a magyar versenyjog a termékeket utánzás ellen – akkor is, ha nincs formális IP-oltalom. Ismerje meg a Versenytörvény alapján elérhető jogi eszközöket nem lajstromozott termékek esetén.
Dr. Katona Géza, LL.M. ügyvéd (Rechtsanwalt / attorney at law)
___________________________________
Katona és Társai Ügyvédi Társulás
(Katona & Partner Rechtsanwaltssozietät / Attorneys’ Association)
H-106 Budapest, Tündérfürt utca 4.
Tel.: +36 1 225 25 30
Mobil: + 36 70 344 0388
Fax: +36 1 700 27 57
Védelem az utánzás ellen a magyar versenyjog alapján
Hogyan nyújt jogvédelmet a magyar jog olyan termékek esetén is, amelyek nem részesülnek formális iparjogvédelmi oltalomban?
Bevezetés
A gyorsan fejlődő piacon nem minden innovatív termékforma részesül formális iparjogvédelmi oltalomban. Egyes termékek kívül eshetnek a szerzői jog, formatervezésiminta-oltalom, védjegy vagy szabadalom tárgyi hatályán – mégis jogos igény merülhet fel a jogi védelemre utánzás ellen. A magyar versenyjog – részben a német UWG (tisztességtelen verseny elleni törvény) mintájára – ilyen esetekben is jelentős és hatékony jogvédelmet biztosíthat.
Jogalap: Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma
A magyar versenyjog – különösen a 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, valamint az 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (a „Versenytörvény”) – olyan eszközöket kínál, amelyekkel a termékek utánzása elleni védelem jogilag megalapozható.
Bár Magyarországon nincs külön, a német UWG §4 (3) szakaszával teljesen analóg szabályozás, a Versenytörvény általános tilalmi klauzulája (2. §), valamint a fogyasztók megtévesztését tiltó rendelkezések alapot adhatnak a jogérvényesítésre.
Mikor nyújt védelmet a versenyjog az utánzással szemben?
A versenyjog alapján akkor lehet sikeresen fellépni egy termék utánzása ellen, ha:
Az utánzat megtéveszti a fogyasztót a termék származásával kapcsolatban;
Az utánzó számára elérhető volt alternatív kialakítás, amely elkerülte volna a megtévesztést;
Az utánzat kihasználja vagy rontja az eredeti termék piaci hírnevét;
A termék megjelenése vagy csomagolása az idő során piaci ismertséget vagy megkülönböztető jelleget szerzett (hasonlóan a másodlagos jelentéstartalomhoz a védjegyjogban).
Ezek jellemzően a megtévesztő piaci magatartás vagy a mások piaci teljesítményének tisztességtelen kihasználása jogcímen perelhetők.
Gyakorlati jelentőség
A versenyjog általi védelem különösen akkor bír kiemelt jelentőséggel, ha:
A gyártó elmulasztotta határidőben bejelenteni a terméket formatervezésiminta-oltalomra;
A termék nem elég eredeti a szerzői jogi védelemhez (pl. használati tárgyaknál ez fokozott követelmény);
A termék 3D-s védjegyként való lajstromozását elutasították;
A termék szabadalmi oltalmát egy utánzó megkerülte;
A szerzett IP-jogok oltalmi ideje lejárt, de a termék piaci jelenléte továbbra is erős.
Ezekben az esetekben a versenyjogi védelem alternatív vagy kiegészítő jogi megoldásként alkalmazható.
Nem alárendelt, hanem párhuzamos védelem
Fontos hangsúlyozni, hogy a versenyjogi utánzás elleni védelem nem alárendelt, hanem a többi szellemi tulajdonjog mellett párhuzamosan létezhet. Még abban az esetben is, ha egy közösségi mintaoltalom vagy védjegy oltalmi ideje lejár, a versenyjogi védelem nem szűnik meg automatikusan, hanem továbbra is fennállhat, ha a megtévesztés veszélye fennáll, vagy a piaci hírnév kihasználása megállapítható.
Bírói gyakorlat és jogértelmezés
A magyar bíróságok – bár a német UWG joggyakorlatánál kevésbé részletesen – egyre gyakrabban ismerik el a termékmegjelenés és fogyasztói elvárások kereskedelmi jelentőségét. Elmarasztalták például olyan csomagolási és formatervezési utánzatokat, amelyek:
Az eredeti terméknek piaci hírneve volt,
Az utánzó a piaci megtévesztés vagy jóhírnév révén próbált előnyhöz jutni,
A magatartás torzította a piaci versenyt.
A bíróságok eseti mérlegelést végeznek, kiemelt figyelemmel a fogyasztói benyomásra, piaci környezetre és szándékos haszonhúzásra.
Stratégiai jogi tanács
Vállalkozások és terméktervezők számára a fő tanulság: az IP-jogok hiánya nem jelenti azt, hogy egy termék jogvédtelen. A versenyjogi fellépés lehetősége fennáll, ha az utánzat alkalmas a fogyasztói megtévesztésre vagy a piaci hírnév tisztességtelen kihasználására.
Érdemes dokumentálni:
A termék marketingjét és ismertségét alátámasztó anyagokat,
A fogyasztói visszajelzéseket és megtévesztő hatásokat,
A versenytársak magatartását, ami utánzásra utal.
Ezek a bizonyítékok alapvető fontosságúak lehetnek a versenyjogi fellépés sikeréhez.
Összegzés
A magyar versenyjog rugalmas és hatékony védelmet nyújt a termékek utánzása ellen – még akkor is, ha azok nem részesülnek formális IP-oltalomban. A német jogi hagyományokra is építő szabályozás célja a piaci tisztesség és fogyasztói bizalom megőrzése. A jogi lehetőségek ismerete versenyelőnyt biztosíthat azok számára, akik nemcsak alkotnak, hanem védeni is akarják innovációjukat.
—
Jogi segítségre van szüksége?
Ha termékét utánzással sértik, vagy piaci hírnevét kihasználják, ügyvédi irodánk vállalja a versenyjogi eljárások képviseletét, a jogsértés megszüntetését célzó fellépést és az IP-stratégia kidolgozását.
Lépjen velünk kapcsolatba:
Tudja meg, hogyan védi a magyar versenyjog a termékeket utánzás ellen – akkor is, ha nincs formális IP-oltalom. Ismerje meg a Versenytörvény alapján elérhető jogi eszközöket nem lajstromozott termékek esetén.
Dr. Katona Géza, LL.M. ügyvéd (Rechtsanwalt / attorney at law)
___________________________________
Katona és Társai Ügyvédi Társulás
(Katona & Partner Rechtsanwaltssozietät / Attorneys’ Association)
H-106 Budapest, Tündérfürt utca 4.
Tel.: +36 1 225 25 30
Mobil: + 36 70 344 0388
Fax: +36 1 700 27 57