Egyoldalú szerződésekre / kötelezettségvállalásokra vonatkozó szerződések beillesztése a konszenzuális–reál szerződések klasszikus megkülönböztetésébe, kifejezetten a magyar Ptk. dogmatikájához igazítva.

1. Konszenzuális és reál szerződések a magyar Ptk.-ban – az alapkeret

A magyar magánjog a szerződéseket a létrejöttük módja szerint hagyományosan két nagy csoportra osztja:

Konszenzuális szerződések

A felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata hozza létre.
A szerződés már a megállapodással létrejön, a teljesítés ettől elválik.
A legtöbb Ptk.-beli szerződés ilyen (adásvétel, vállalkozás, megbízás stb.).

Reál szerződések

A felek megállapodása önmagában nem elégséges.
A szerződés csak a dolog átadásával vagy a teljesítés megkezdésével jön létre.
Klasszikus példák: letét, kölcsön, haszonkölcsön.

Ez a felosztás a szerződés létrejöttének időpontjára koncentrál.

2. Hová illeszkedik az „egyoldalú szerződés” ebbe a rendszerbe?

A német jogból ismert einseitiger Vertrag nem a konszenzuális–reál tengely mentén különül el, hanem más szempont szerint:

👉 nem a létrejött módja,
👉 hanem a kötelezettségek szerkezete alapján.

Ezért fontos tisztázni:

Az „egyoldalú szerződés” nem harmadik szerződéstípus a konszenzuális és a reál mellett.

A magyar Ptk. rendszerében ezek a konstrukciók többnyire a reál jelleghez közelítenek, de dogmatikailag elkülönülnek.

3. Teljesítéssel elfogadható ajánlat: átmenet a konszenzuális és a reál között

Az általad bemutatott egyoldalú szerződések magja az a helyzet, amikor:

az ajánlattevő egyoldalú jognyilatkozatot tesz,
az elfogadás nem nyilatkozattal, hanem teljesítéssel történik.

Ez a magyar jogban:

📌 konszenzuális szerződés,
📌 amelynél az elfogadás módja ráutaló magatartás.

Dogmatikailag:

a konszenzus nem előzetes,
hanem utólag, a teljesítéssel zárul le.

Ezért mondható, hogy:

ezek a szerződések funkcionálisan reál jellegűek,
de jogtechnikailag konszenzuálisak.

4. Nyilvános ígéret: kilóg a klasszikus szerződésfogalomból

A nyilvános ígéret (jutalom kitűzése) még tovább megy.

Itt:

a meghirdetéskor nincs másik fél,
nincs kinek elfogadni az ajánlatot,
a jogviszony csak a teljesítéssel „születik meg”.

Ezért a magyar jogdogmatika szerint:

👉 nem konszenzuális szerződés,
👉 nem is klasszikus reál szerződés,
👉 hanem önálló egyoldalú kötelezettségvállalás.

Ugyanakkor a működési logikája:

közelebb áll a reál szerződésekhez,
mert a joghatás csak tényleges teljesítéssel keletkezik.

5. Rendszerező táblázat – hová kerül az „egyoldalú” konstrukció?

Szempont	Konszenzuális szerződés	Reál szerződés	„Egyoldalú” jellegű konstrukció
Létrejött alapja	Megállapodás	Megállapodás + átadás	Ígéret + teljesítés
Elfogadás módja	Nyilatkozat	Teljesítéshez kötött	Teljesítés
Kötelezettségek	Kölcsönösek	Kölcsönösek	Kezdetben egyoldalú
Joghatás ideje	Megállapodáskor	Átadáskor	Teljesítéskor
Ptk. minősítés	Szerződés	Szerződés	Kötelezettségvállalás / sajátos szerződés

6. Dogmatikai következtetés

Ha rendszertanilag pontosan akarunk fogalmazni:

Az ún. „egyoldalú szerződések” a magyar jogban nem a konszenzuális–reál felosztás alternatívái,
hanem a konszenzuális szerződések speciális esetei, illetve önálló egyoldalú kötelezettségvállalások,
amelyeknél az elfogadás teljesítéssel történik, ezért reál jellegű működést mutatnak.

7. Összefoglaló

A magyar Ptk. rendszerében az egyoldalú szerződések nem önálló szerződéstípust alkotnak, hanem a konszenzuális szerződések azon eseteit, illetve az egyoldalú kötelezettségvállalásokat jelentik, amelyeknél a joghatás kizárólag a teljesítéssel áll be, ezért funkcionálisan a reál szerződésekhez közelítenek.

Szuper irány 👍 — ez tényleg rendszert ad az egész témának. Az alábbiakban beillesztem az egyoldalú szerződésekre / kötelezettségvállalásokra vonatkozó összefoglalót a konszenzuális–reál szerződések klasszikus megkülönböztetésébe, kifejezetten a magyar Ptk. dogmatikájához igazítva.

Dr. Katona Géza, LL.M. ügyvéd (Rechtsanwalt / attorney at law)

___________________________________