Bevezetés
Az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt jelenleg folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás – amelyet egy magyar bíróság kezdeményezett – alapvető kérdéseket vet fel a szerzői joggal védett tartalmak mesterséges intelligencia általi felhasználásával kapcsolatban. Az ügyet egy magyar kiadó indította a Google ellen, és jelentősen átalakíthatja az AI üzleti és marketing célú felhasználására vonatkozó jogi keretrendszert az EU-ban.
Tényállás
A felperes, egy magyar hírkiadó azt állítja, hogy cikkeit hozzájárulás és díjazás nélkül használták fel:
– a Google nagy nyelvi modelljének (Gemini) tanítására, valamint
– a Gemini chatbot válaszaiban, amikor az felhasználói kérdésekre reagál.
A nemzeti bíróság több kérdést terjesztett az EUB elé, lényegében azt vizsgálva, hogy ezek a felhasználások sértik-e a kiadó jogait az uniós szerzői jogi szabályozás, különösen a DSM-irányelv alapján.
Két eltérő felhasználási mód: tréning vs. kimenet
Az ügy két technikailag és jogilag is eltérő fázist különböztet meg:
- Tréning fázis
A tanítás során a tartalom tokenekké és statisztikai összefüggésekké alakul, amelyek a modell paramétereit képezik. A Google érvelése szerint ebben a folyamatban nem történik jogilag releváns közvetlen másolás. - Kimeneti fázis
A chatbot válaszokat valószínűségi alapon generál. A tárgyaláson ugyanakkor elismerték, hogy bizonyos esetekben a kimenetek reprodukálhatják vagy szorosan követhetik az eredeti, védett szövegeket.
Ez a megkülönböztetés kulcsfontosságú, ugyanakkor az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy a jogi minősítés nem függhet pusztán technikai absztrakciótól.
Főbb jogi kérdések
- Többszörözés és nyilvánossághoz közvetítés
Amennyiben az AI-kimenetek akár részben is reprodukálnak védett tartalmat, az szerzői jogsértésnek minősülhet. - Szöveg- és adatbányászati (TDM) kivétel
Kulcskérdés, hogy a TDM-kivétel alkalmazható-e kereskedelmi célú AI-rendszerekre.
– Szűk értelmezés esetén engedélyezés szükséges
– Tágabb értelmezés az AI-fejlesztőknek kedvez - Bizonyítási teher
Az AI-rendszerek átláthatatlansága miatt felmerül, hogy a szolgáltatóknak kell-e bizonyítaniuk, hogy nem történt jogsértő felhasználás. - Területi hatály
Még ha a tréning az EU-n kívül történik is, az uniós jog alkalmazható lehet, ha a kimenetek EU-s felhasználókat céloznak. - Kiadói jogok vs. információhoz való hozzáférés
Az ügy rávilágít a következő érdekek közötti feszültségre:
– a tartalomkészítők és kiadók védelme, valamint
– a nyílt információ-hozzáférés és innováció fenntartása
Versenyjogi és platformfüggőségi kérdések
További aggály, hogy a kiadók közvetve rákényszerülhetnek az AI-felhasználás engedélyezésére annak érdekében, hogy megőrizzék láthatóságukat a keresőmotorokban. Ez a függőség a Digitális Piacokról szóló rendelet (DMA) és az uniós versenyjog szempontjából is problémákat vethet fel.
Gazdasági hatás
Az egyik legjelentősebb kockázat az úgynevezett „forgalomhelyettesítési hatás”:
Ha a felhasználók közvetlenül az AI-rendszerekből jutnak hozzá a cikkek lényegi tartalmához, akkor nem látogatják meg az eredeti weboldalakat, ami aláássa a kiadók üzleti modelljét.
Ez rendszerszintű következményekkel járhat a tartalomelőállítás fenntarthatóságára nézve.
Szabályozási környezet
Az ügy kimenetele több uniós jogszabállyal is összefüggésben áll:
– AI Act
– Digital Services Act (DSA)
– Digital Markets Act (DMA)
Ezek együtt egy egyértelmű tendenciát mutatnak:
az AI egyre inkább szabályozott gazdasági tevékenységgé válik, nem pusztán technológiai eszköz.
Gyakorlati következmények vállalkozások számára
Az AI-t marketingben és működésben használó cégeknek érdemes:
– AI governance keretrendszereket kialakítani
– szerzői jogi és megfelelőségi auditokat végezni
– felülvizsgálni az AI-szolgáltatókkal kötött szerződéseket
– emberi ellenőrzést biztosítani az AI által generált tartalom felett
– átláthatóságot biztosítani az AI-val támogatott kommunikációkban
Összegzés
Az EUB előtt folyamatban lévő ügy precedensértékű döntést hozhat az AI és a szellemi tulajdonjog kapcsolatáról az EU-ban.
Az eredménytől függetlenül egy alapelv már most egyértelmű:
az AI használata nem mentesít a jogi felelősség alól.
Az AI-t alkalmazó vállalkozásoknak proaktívan kell kezelniük a jogi kockázatokat, különben egy gyorsan változó szabályozási környezetben egyre nagyobb kitettséggel szembesülnek.
Dr. Katona Géza, LL.M. ügyvéd (Rechtsanwalt / attorney at law)
Katona és Társai Ügyvédi Társulás
(Katona & Partner Rechtsanwaltssozietät / Attorneys’ Association)
H-1106 Budapest, Tündérfürt utca 4.
Tel.: +36 1 225 25 30
Mobil: +36 70 344 0388
Fax: +36 1 700 27 57
g.katona@katonalaw.com
www.katonalaw.com