Az Európai Bizottság 2026. január 9-én közzétette a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló (EU) 2022/2560 rendelet (EU FSR) alkalmazására vonatkozó végleges Iránymutatásait, valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletet.

A frissített Iránymutatások pontosítják, kiegészítik és finomítják a 2025-ös tervezetet, részletesebben bemutatva, hogy mikor és milyen módon értékeli a Bizottság a külföldi támogatásokat.


Miért releváns ez a magyar leányvállalatok számára?

Az EU FSR nemcsak a nem uniós anyavállalatokra alkalmazandó, hanem magyarországi leányvállalataikra is, amennyiben:

  • a magyar leányvállalat gazdasági tevékenységet folytat az EU-ban, és
  • a vállalatcsoport az elmúlt három évben nem uniós országtól (pl. Kína, USA, Egyesült Királyság) pénzügyi hozzájárulásban részesült.

👉 Fontos: a támogatást nem szükséges közvetlenül a magyar leányvállalatnak nyújtani; a Bizottság kifejezetten figyelembe veszi a cégcsoporton belüli keresztfinanszírozást is.


Mi minősül külföldi támogatásnak?

Általánosságban ide tartozhat többek között:

  • közvetlen pénzbeli juttatás vagy tőkejuttatás;
  • kedvezményes vagy támogatott hitel, állami garancia;
  • adómentesség, adókedvezmény vagy adóteher-csökkentés;
  • nem piaci feltételekkel kötött állami szerződések;
  • EU-n kívüli K+F vagy beruházási támogatás, amely közvetetten az EU-s működést segíti.

Bejelentési küszöbértékek – kulcsadatok magyar leányvállalatok számára

1️⃣ Összefonódás-bejelentések (M&A)

Előzetes bejelentés szükséges, ha mindkét feltétel teljesül:

  • a megszerzett uniós vállalkozás (pl. a magyar leányvállalat) legalább 500 millió EUR EU-s árbevételt ér el, és
  • a vállalatcsoport az elmúlt három évben legalább 50 millió EUR összegű külföldi támogatásban részesült.

📌 Tipikus magyar példa:
Egy nem uniós anyavállalat felvásárolja vagy tőkejuttatásban részesíti meglévő magyar leányvállalatát.


2️⃣ Közbeszerzések

Bejelentési kötelezettség keletkezik, ha:

  • a szerződés becsült értéke eléri vagy meghaladja a 250 millió EUR-t, és
  • az ajánlattevő (vagy vállalatcsoportja) az elmúlt három évben legalább 4 millió EUR összegű külföldi támogatást kapott az érintett nem uniós országtól.

📌 Megjegyzés: a támogatás származhat:

  • nem uniós kormánytól;
  • a vállalatcsoport más tagjától;
  • a cégcsoporton belüli fő alvállalkozótól vagy beszállítótól.

Az Iránymutatások fő újdonságai

🔹 Piac­torzítás vizsgálata – magyar vonatkozások

A Bizottság azt vizsgálja, hogy a külföldi támogatás:

  • javítja-e a magyar leányvállalat versenyhelyzetét, és
  • hátrányosan érinti-e a belső piaci versenyt.

Kiemelten kockázatos helyzetek lehetnek:

  • Magyarországon alkalmazott agresszív árképzést lehetővé tevő támogatások;
  • beruházási vagy K+F kockázatokat lefedő támogatások;
  • előny biztosítása felvásárlásoknál vagy közbeszerzéseknél.

🔹 Közbeszerzés: az előny nem csak az árban jelenhet meg

Egy „indokolatlanul előnyös” ajánlat megnyilvánulhat például:

  • alacsonyabb árban,
  • magasabb minőségben,
  • gyorsabb teljesítésben,
  • kedvezőbb fizetési feltételekben,
  • fenntarthatósági vagy innovációs előnyökben.

⚠️ Amennyiben a külföldi támogatás szokatlanul kedvező ajánlathoz vezet, az ajánlatkérő szervnek a Bizottságot kell értesítenie, és nem végezhet saját értékelést.


🔹 Mérlegelési (balancing) teszt

A Bizottság esetről esetre mérlegeli a támogatás negatív hatásait az esetleges pozitív hatásokkal, például:

  • piaci kudarcok kezelése;
  • uniós szakpolitikai célok (környezetvédelem, K+F, innováció).

Újdonság, hogy:

  • más érintett felek is előterjeszthetnek érveket a támogatás mellett;
  • több támogatás együttesen is értékelhető;
  • a stratégiai ágazatok (pl. gazdaságbiztonság, védelem) kifejezetten megjelennek az értékelésben.

🔹 „Call-in” jogkör küszöbérték alatti ügyleteknél

A Bizottság küszöbérték alatti M&A vagy közbeszerzés esetén is kérhet előzetes bejelentést, ha az ügylet:

  • stratégiai jelentőségű, és
  • hatással lehet az EU belső piacára.

Ez különösen releváns lehet a magyar leányvállalatok esetében az energia, infrastruktúra, technológia vagy védelmi ágazatokban.


Következő lépések magyar leányvállalatok számára

✔️ A cégcsoport szintjén valamennyi adó- és nem adójellegű külföldi támogatás feltérképezése;
✔️ Az elmúlt három év valamennyi külföldi pénzügyi hozzájárulásának áttekintése;
✔️ EU FSR előszűrés elvégzése tervezett felvásárlások és közbeszerzések előtt;
✔️ Belső jelentési és megfelelési (compliance) folyamatok kialakítása.

📩 Amennyiben a vállalatcsoport külföldi támogatásban részesült és magyar leányvállalattal működik, elengedhetetlen az EU FSR-megfelelésre való előzetes felkészülés.

Dr. Katona Géza, LL.M. ügyvéd (Rechtsanwalt / attorney at law)


Katona és Társai Ügyvédi Társulás
(Katona & Partner Rechtsanwaltssozietät / Attorneys’ Association)
H-1106 Budapest, Tündérfürt utca 4.
Tel.: +36 1 225 25 30
Mobil: +36 70 344 0388
Fax: +36 1 700 27 57
g.katona@katonalaw.com
www.katonalaw.com

Segítünk kérdései megválaszolásában!

Ha kérdése merült fel a cikkben olvasottakkal kapcsolatban, ügyvédi irodánk szakértői örömmel segítenek Önnek.
Lépjen velünk kapcsolatba még ma!