- Tápértékjelölés – EU szabályozás
Az 1169/2011/EU Rendelet (a továbbiakban: „Rendelet”) 9. cikk (1) bekezdésének l) pontja kimondja, hogy a tápértékjelölés is a kötelezően feltüntetendő adatok közé tartozik, amelyet a Rendelet 12. cikkének (2) bekezdése értelmében előrecsomagolt élelmiszerek esetében mint az élelmiszerekre vonatkozó kötelező tájékoztatást közvetlenül a csomagoláson vagy az arra rögzített címkén kell feltüntetni.
A tápértékjelölésre vonatkozó szabályokat a Rendelet a 29-35. cikkekben fejti ki. A 30. cikk (1) bekezdése szerint a kötelező tápértékjelölésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) energiatartalom; és
b) zsír- és telítettzsírsav-tartalom, szénhidráttartalom, cukortartalom, fehérjetartalom, valamint sótartalom.
Ezt a 7 fő tápértéket illeti az angol nyelvű élelmiszerjogi irodalom „Big 7” kifejezéssel, míg a 2016 decembere előtt hatályban lévő jogszabályok alapján 4 fő tápértékről beszélhettünk, amelyet a „Big 4” kifejezéssel jelölnek. A 4 fő tápértéket pedig – bizonyos körülmények fennállta esetén – további 4 tápértékkel lehetett kiegészíteni. Eszerint a tápértékjelölésre ezidáig két módon volt lehetőség, azaz vagy 4, vagy 8 tápértéket lehetett feltüntetni, ezután viszont egységesen 7 tápérték feltüntetése lesz kötelező.
- Korábbi magyar szabályozás a tápértékjelölésre
Mivel az élelmiszerjog az EU-n belül igen erősen harmonizált jogterület, a Magyar Élelmiszerkönyvnek az élelmiszerek tápérték jelöléséről szóló előírásai (1-1-90/496 számú előírás) is ugyanezt a rendszert követték. Ezek szerint a tápértékjelölés még nem volt általánosan kötelező, csak abban az esetben, ha az élelmiszer jelölésén, megjelenítésén vagy reklámjában – kivéve az általános jellegű reklámokat – tápanyag-összetételére vonatkozó állítás szerepelt. Továbbá külön jogszabály egyéb esetekben is kötelezővé tehette a tápértékjelölést.
Erre a Magyar Élelmiszerkönyv két mintát írt elő. Az 1. minta tekinthető általános megjelölésnek, a 2. minta szerinti információkat azokban az esetekben kell feltüntetni, amikor a tápanyag összetételére vonatkozó állítás cukrokra, telített zsírsavakra, élelmi rostra, vagy nátriumra vonatkozik.
1. minta:
a) energia tartalom,
b) a fehérje, a szénhidrát, és a zsír mennyisége.
2. minta:
a) energia tartalom,
b) a fehérje, a szénhidrát, a cukrok, a zsír, a telített zsírsavak, az élelmi rost és a nátrium mennyisége.
Megjegyezzük, hogy a 2014. december 13. és 2016. december 12. közötti időszakban már lehetett alkalmazni önkéntes jelleggel az új tápértékjelölési szabályokat, de kizárólag az új előírások betartásával. 2016. december 13. napjától viszont ez már kötelező.
- Szankciók
Amennyiben a megfelelő címkézés nem történik meg, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 56-59. §§ értelmében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (Nébih) jogkövetkezményként intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont vállalkozást.
Intézkedés lehet többek között a vállalkozás tevékenységének felfüggesztése, az adott termék lefoglalása, forgalomból való kivonása, megsemmisítése. A bírság összege pedig a jogsértés súlyának és a vállalkozás éves nettó árbevételének függvényében 15 ezer forinttól 5 milliárd forintig terjedhet.
A szankcióknál a figyelmeztetés az első fokozat, mivel nem az a cél, hogy büntessenek a hatóságok, hanem hogy együtt gondolkodva értelmezzék a rendeletet, és annak szellemében jó gyakorlatokat dolgozzanak ki, vagyis mindenki megfelelően jelölje az élelmiszereket, és a fogyasztó biztonságosan vásárolhasson.
Amennyiben a témában kérdése merülne fel, állunk szíves rendelkezésére.