A magyarok 9 százaléka készített végintézkedést a járvány miatt, és 18 százalékuk fontolgatja, hogy készít – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint háromezer választ összesítő online felmérésből. Sok a tévhit az örökléssel kapcsolatban, a megkérdezettek háromnegyede nem tudta, hogy az élettársak végintézkedés hiányában semmit sem örökölnek egymás után. A válaszadók 29 százaléka tervezi, hogy haláláig egyszer végrendeletet ír, negyedük saját maga készítené el, a többség ugyanakkor közjegyzőhöz fordulna, mert azt tartja a legbiztosabb megoldásnak.
Nem mindig kellenek tanúk
Csak abban az esetben kellenek tanúk a végrendeletre, ha az örökhagyó nem sajátkezűleg írja. A saját maga által, kézzel írt végrendelethez nincs szükség tanúkra, ahogy a közjegyző által készített végintézkedés esetében sem. Egyre többen (79 százalék) vannak ugyanakkor tisztában azzal, hogy noha a végrendeletet nem kötelező ügyvédi vagy közjegyzői letétbe helyezni, de érdemes, mert így nem kallódik el, hanem biztosan előkerül majd a hagyatéki eljárás során. A közjegyző által készített vagy nála letétbe helyezett végrendelet, illetve bizonyos esetekben az ügyvéd által készített végrendelet ténye ugyanis bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, amelyből a hagyatékot tárgyaló közjegyző minden esetben lekéri az adatokat.
A közjegyző által készített közvégrendelet erősebb bizonyító erővel bír, így nehezebb megtámadni azt, mint a magánvégrendeleteket. A megkérdezettek 8 százaléka viszont abban a tévhitben él, hogy a végrendeletet csak hagyatéki eljárás hiányában lehet megtámadni.
Akik törvényes örökösök lennének, hiába zár ki a végrendelkező az öröklésből, a kötelesrész a kizárás ellenére is megilleti majd őket.
Az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak
A legsúlyosabb félreértés az élettársak öröklésével kapcsolatos. A magyarok mintegy háromnegyede (68 százalék) nem tudja, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak. Tipikus tévhit ezzel kapcsolatban, hogy egy közös gyermek, vagy a huzamosabb, tíz-tizenöt éves együttélés feljogosítaná őket az öröklésre. Valójában az élettársak csak abban az esetben örökölhetnek egymás után, ha egymás javára végrendelkeznek.
A többségnek megfelel a törvényes öröklés rendje
A világjárvány miatt sokan vették fontolóra a végrendelet készítését. A válaszadók 9 százaléka már el is készítette azt, míg 18 százalékuk elgondolkodott rajta, de még nem készült el vele. A többség (61 százalék) azonban úgy gondolja, örököljenek a törvény által előírt rendben az örökösei akkor, ha a járvány miatt velük történne valami. A megkérdezettek 12 százaléka pedig nem tartotta kockázati tényezőnek a pandémiát, ezért nem is gondolkodott végintézkedés készítésén.
A végrendelkezési összkép is hasonló, de javuló arányokat mutat. A válaszadók 14 százalékának van már végrendelete, 29 százalékuk tervezi, hogy fog készíteni, a megkérdezettek többsége ugyanakkor úgy érzi, nincs szüksége végrendeletre. 10-10 százalékuknak azért, mert csak egy örökösük van, illetve nincs szétosztható vagyonuk, 37 százalékuk pedig azt szeretné, ha hagyatékát a törvényes öröklési rend szerint örökölnék meg.
A felmérés szerint egyébként azok, akik szeretnének végrendelkezni, többségében (51 százalék) közjegyzőhöz fordulnának és közvégrendeletet készíttetnének, negyedük ügyvéddel íratná meg végakaratát, és mindössze a válaszadók 24 százaléka állna neki saját maga elkészíteni azt.