Az EU-ban országonként eltérő, hogy a munkaviszony hogyan szüntethető meg a törvénynek megfelelően. Magyarországon 2012-től a Munka Törvény szabályai érvényesek. Az új szabályok értelmében a felek a felmondási feltételeket, például a felmondási időt vagy a végkielégítés mértékét illetően konkrétabb megállapodásokat is köthetnek. Kivételt képez Magyarországon a szakszervezeti szerződésekben vagy a társasági szerződésekben a felmondásra vonatkozó megállapodás.
Sorozatunk első részében azt néztük meg, hogyan működik a munkaviszony megszüntetése/felmondása, és milyen fajtái léteznek a munkaviszony megszüntetésének, a második részben pedig a munkaviszony végén járó juttatásokról adtunk áttekintést.
Most a harmadik, egyben utolsó részünkben a felmondás következményeihez és jogi vonatkozásaihoz érkezünk.
I. Versenytilalmi záradék
A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem folytathat olyan magatartást, amely munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
A munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően csak megfelelő díjazás ellenében kötött ilyen tartalmú megállapodás alapján vállalhatja érdekvédelmi kötelezettségét.
A magyar munkajogban a versenytilalma intézménye a fenti szabályozáson alapul. A versenytilalmi megállapodás maximum 3 évre köthető, bár általában 1-2 év. Előfordulhat, hogy kezdetben a munkaszerződésben rögzítik a maximális időtartamot, de végül a munkáltató csak rövidebb ideig hivatkozik a versenytilalmi záradékra – és fizet.
A versenytilalmi záradék szerinti kifizetés olyan körülményektől függ, mint az időszak hossza, a versenytilalmi záradék földrajzi hatálya, és a munkavállaló által nem végezhető konkrét tevékenységek.
A hosszabb távú munkavállalók birtokában is lehet sokkal több olyan információ, amelyet nem szabad nyilvánosságra hozni, ezért szélesebb körben kell meghatározni azokat a tevékenységeket, amelyeket a megállapodás érvényessége alatt nem végezhetnek – minél kevesebb munkalehetőség jut a munkavállalónak az adott időszakban, annál nagyobb az összeg.
A magyar törvény havi alapbér 1/3-ának irányadó mértékét tartalmazza, aminek szintén alapelvként ésszerűnek kell lennie. Néhány nyomot levonhatunk a gyakorlatból. Ha kétségei vannak, fontos, hogy az összeget ne állítsa túl alacsonyra, bár nagyon gyakran a törvényi minimumkövetelményeket már alkalmazzák.
Ha a munkavállaló a versenytilalmi záradék miatt gyakorlatilag nem tud elhelyezkedni, akkor a 100%-os kompenzáció is indokolt. Vezető beosztásokban gyakoribb a magasabb összeg.
II
A munkavállaló a munkáltató felmondása ellen pert indíthat.
1.1. határidőket
A jogellenes felmondás elleni kereset benyújtásának határideje a munkáltató intézkedésének (felmondás) napjától számított 30 nap. Ha a keresetet késve nyújtották be, indokolt kifogással lehet élni – ennek elfogadásáról a bíróság eseti alapon dönt.
1.2. jogi következményei
a) Rendes felmondás
Ha a rendes felmondás jogellenesnek bizonyul, a munkáltatót az alábbi fizetési kötelezettségek terhelik
1) ki nem fizetett munkabér vagy fizetés – legfeljebb 12 hónapig
Ezt a felső határt azért vezették be a törvénybe, mert korábban több évig tartott az eljárás – még az eljárást kezdeményező munkavállalók is szándékosan késleltették az eljárást –, a ki nem fizetett munkabért pedig a teljes időszakra ki kellett fizetni, ami indokolatlan anyagi terhet, ha nem tönkretételt jelentett a munkáltatónak.
A szabályozás rendkívül sikeres ennek a tendenciának a megállításában.
Ezenkívül ezt az összeget csökkenteni kell az összeggel
- mennyit keresett vagy kereshetett volna a munkavállaló az adott helyzetben,
Ez azt jelenti, hogy ha például a munkavállaló az eljárás során új munkaviszonyba lép, akkor a kapott fizetéssel kell számolni, így csökken az eljárást nyertes munkavállalónak odaítélendő összeg.
- a munkaviszony megszűnésekor kifizetett végkielégítés
- a munkavállaló egyéb díjazása, pl
- felmerült károk, pl. ha nem folyósítják az egészségbiztosítási ellátást foglalkoztatás hiánya miatt
A munkavállaló kérelmére és bizonyos bizonyított körülmények között a munkaviszonyt a bíróság helyreállítja, ha például a munkaviszony megszüntetése sérti az egyenlő bánásmód követelményét.
b) Rendkívüli felmondás
Rendkívüli felmondás esetén is olyan helyzetbe kell hozni a munkavállalót, mintha rendes felmondással lett volna felmondva, azaz a felmondási időre járó munkabért és indokolt esetben a végkielégítést is visszamenőleg folyósítják.
III. A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó közös megállapodás megtámadása
Magyarországon speciális szabályok vonatkoznak a munkaviszony megszüntetésére irányuló közös megállapodás megtámadására.
A per indításához először előkészítő intézkedésekre van szükség, amelyek a felmondás hátterében álló helyzet tisztázását jelenthetik.
A munkáltató köteles a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodást először közvetlenül a munkáltatóval megtámadni.
A szerződés megtámadásának egyetlen indoka az, hogy a munkáltató az aláíráskor lényegesen tévedett a körülményekben, vagy jogellenes fenyegetésnek, megtévesztésnek volt kitéve.
Ha a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodást vitatják, a keresetlevél a munkaviszony eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül nyújtható be a munkáltatóhoz.
Ha a munkáltató nem támadja meg a munkaszerződést, és a munkáltató közvetlenül a munkáltatóhoz intézi az intézkedést, a bíróság a keresetet annak megvizsgálása nélkül elutasítja.
Kérjük, olvassa el sorozatunk korábbi részeinket is, hogy teljes képet kapjon a magyarországi munkaviszony megszüntetésének rendszeréről!