—
1. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépés (2005/29/EK irányelv)
Ez az irányelv általános tilalmat fogalmaz meg minden olyan kereskedelmi gyakorlattal szemben, amely:
megtévesztő, különösen a termék eredetét, gyártóját, márkáját vagy jellegét illetően;
tisztességtelen előnyre tesz szert, például ismert termékek külső megjelenésének utánzásával;
a fogyasztókban téves benyomást kelt arról, hogy az utánzat valamilyen kapcsolatban áll az eredeti gyártóval.
Ez különösen akkor alkalmazható, ha a másolt termék fogyasztói termék, és a gyakorlat a vásárlási döntés befolyásolására alkalmas.
Fontos ítélet: Az EUB a Konsumentenombudsmannen v. Ving Sverige AB ügyben (C-122/10) megerősítette, hogy az irányelv közvetlen hatályú, azaz magánfelek közötti vitákban is hivatkozható.
—
2. Tisztességtelen verseny elleni fellépés (általános klauzula)
Az uniós jog nem szabályozza kimerítően a tisztességtelen versenyt, de megköveteli a tagállamoktól, hogy biztosítsák a belső piac megfelelő működését. A nemzeti jogoknak (pl. a magyar Tpvt.) összhangban kell állniuk az EU versenysemlegességi és piaci integritási követelményeivel.
Az EUB több ügyben elismerte, hogy a termékek megjelenésének másolása akkor is jogellenes lehet, ha:
az megtévesztő, vagy
indokolatlanul kihasználja az eredeti termék piaci ismertségét,
a fogyasztó összetévesztheti az utánzatot az eredetivel.
—
3. Árujelleg (trade dress) védelme – közösségi védjegyjog (2017/1001/EU rendelet)
A védjegyrendelet lehetővé teszi, hogy egy termék összmegjelenését (szín, forma, csomagolás) védjegyként lajstromoztassák, ha az:
megkülönböztető képességgel bír, vagy
másodlagos jelentéstartalommal rendelkezik a piacon (a fogyasztók azonosítani tudják vele a gyártót).
Az utánzat védjegybitorlást valósíthat meg akkor is, ha az eredeti termék nem 3D védjegyoltalom alatt áll, de a másolat összetéveszthető a fogyasztó számára az eredetivel.
—
4. Szerzői jogi védelem „műalkotásként” – a Cofemel-ügy alapján
A Cofemel v. G-Star Raw ügyben (C-683/17) az EUB kimondta, hogy szerzői jogi védelem akkor is megilleti a terméket, ha:
az eredeti szellemi alkotásnak minősül,
a forma nem kizárólag a funkcióból következik.
Ez alapján a dizájntárgyak, bútordarabok, luxustermékek, sőt csomagolások is szerzői jogi védelem alatt állhatnak – még regisztráció nélkül is.
—
5. Kereskedelmi név (company image) védelme – jóhírnévhez kapcsolódó védelem
A jól ismert termékmegjelenés (pl. Coca-Cola üveg, Toblerone forma) másolása nemcsak védjegybitorlás lehet, hanem a jóhírnév kihasználása és a piaci zavarás is – ez uniós versenyjogi és fogyasztóvédelmi alapon is jogellenes lehet.
| Jogalap | Alkalmazhatóság | Előny |
| 2005/29/EK irányelv (megtévesztés) | Fogyasztói utánzatoknál | Gyors eljárás, iparjogvédelmi oltalom nélkül is alkalmazható |
| Védjegyrendelet (2017/1001/EU) | Megkülönböztető forma esetén | Hosszú távú, erős és egységes uniós védelem |
| EUB joggyakorlat (Cofemel, Louboutin, stb.) | Eredeti dizájn esetén | Közvetlenül hivatkozható, uniós szintű értelmezés |
| Nemzeti versenyjog (Tpvt., UWG, stb | Piacvédelmi szempontból | Egyedi esetekhez rugalmasan igazítható, nemzeti hatáskörben |
—
Összegzés: amikor nincs iparjogvédelmi oltalom, még mindig van jogi védelem
Uniós szinten tehát többféle alternatív védelem is létezik:
Katona és Társai Ügyvédi Társulás
(Katona & Partner Rechtsanwaltssozietät / Attorneys’ Association)
H-1106 Budapest, Tündérfürt utca 4.
Tel.: +36 1 225 25 30
Mobil: + 36 70 344 0388
Fax: +36 1 700 27 57
A termékutánzás elleni fellépés az európai uniós közösségi jogban
—
1. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépés (2005/29/EK irányelv)
Ez az irányelv általános tilalmat fogalmaz meg minden olyan kereskedelmi gyakorlattal szemben, amely:
megtévesztő, különösen a termék eredetét, gyártóját, márkáját vagy jellegét illetően;
tisztességtelen előnyre tesz szert, például ismert termékek külső megjelenésének utánzásával;
a fogyasztókban téves benyomást kelt arról, hogy az utánzat valamilyen kapcsolatban áll az eredeti gyártóval.
Ez különösen akkor alkalmazható, ha a másolt termék fogyasztói termék, és a gyakorlat a vásárlási döntés befolyásolására alkalmas.
Fontos ítélet: Az EUB a Konsumentenombudsmannen v. Ving Sverige AB ügyben (C-122/10) megerősítette, hogy az irányelv közvetlen hatályú, azaz magánfelek közötti vitákban is hivatkozható.
—
2. Tisztességtelen verseny elleni fellépés (általános klauzula)
Az uniós jog nem szabályozza kimerítően a tisztességtelen versenyt, de megköveteli a tagállamoktól, hogy biztosítsák a belső piac megfelelő működését. A nemzeti jogoknak (pl. a magyar Tpvt.) összhangban kell állniuk az EU versenysemlegességi és piaci integritási követelményeivel.
Az EUB több ügyben elismerte, hogy a termékek megjelenésének másolása akkor is jogellenes lehet, ha:
az megtévesztő, vagy
indokolatlanul kihasználja az eredeti termék piaci ismertségét,
a fogyasztó összetévesztheti az utánzatot az eredetivel.
—
3. Árujelleg (trade dress) védelme – közösségi védjegyjog (2017/1001/EU rendelet)
A védjegyrendelet lehetővé teszi, hogy egy termék összmegjelenését (szín, forma, csomagolás) védjegyként lajstromoztassák, ha az:
megkülönböztető képességgel bír, vagy
másodlagos jelentéstartalommal rendelkezik a piacon (a fogyasztók azonosítani tudják vele a gyártót).
Az utánzat védjegybitorlást valósíthat meg akkor is, ha az eredeti termék nem 3D védjegyoltalom alatt áll, de a másolat összetéveszthető a fogyasztó számára az eredetivel.
—
4. Szerzői jogi védelem „műalkotásként” – a Cofemel-ügy alapján
A Cofemel v. G-Star Raw ügyben (C-683/17) az EUB kimondta, hogy szerzői jogi védelem akkor is megilleti a terméket, ha:
az eredeti szellemi alkotásnak minősül,
a forma nem kizárólag a funkcióból következik.
Ez alapján a dizájntárgyak, bútordarabok, luxustermékek, sőt csomagolások is szerzői jogi védelem alatt állhatnak – még regisztráció nélkül is.
—
5. Kereskedelmi név (company image) védelme – jóhírnévhez kapcsolódó védelem
A jól ismert termékmegjelenés (pl. Coca-Cola üveg, Toblerone forma) másolása nemcsak védjegybitorlás lehet, hanem a jóhírnév kihasználása és a piaci zavarás is – ez uniós versenyjogi és fogyasztóvédelmi alapon is jogellenes lehet.
| Jogalap | Alkalmazhatóság | Előny |
| 2005/29/EK irányelv (megtévesztés) | Fogyasztói utánzatoknál | Gyors eljárás, iparjogvédelmi oltalom nélkül is alkalmazható |
| Védjegyrendelet (2017/1001/EU) | Megkülönböztető forma esetén | Hosszú távú, erős és egységes uniós védelem |
| EUB joggyakorlat (Cofemel, Louboutin, stb.) | Eredeti dizájn esetén | Közvetlenül hivatkozható, uniós szintű értelmezés |
| Nemzeti versenyjog (Tpvt., UWG, stb | Piacvédelmi szempontból | Egyedi esetekhez rugalmasan igazítható, nemzeti hatáskörben |
—
Összegzés: amikor nincs iparjogvédelmi oltalom, még mindig van jogi védelem
Uniós szinten tehát többféle alternatív védelem is létezik:
Katona és Társai Ügyvédi Társulás
(Katona & Partner Rechtsanwaltssozietät / Attorneys’ Association)
H-1106 Budapest, Tündérfürt utca 4.
Tel.: +36 1 225 25 30
Mobil: + 36 70 344 0388
Fax: +36 1 700 27 57