A magyar jog alapján a vezető tisztségviselők felelőssége kérdését az határozza meg, hogy munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban foglalkoztatják őt a vállalkozásnál.
Munkaviszony
Munkaviszony esetén az ügyvezető „vezető állású munkavállalónak” minősül. A Munka Törvénykönyve szerint az ügyvezető teljes mértékben felelős a szándékosan vagy gondatlanul okozott károkért.
Nincs felelősség a kárért, ha annak bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy ha a kárt a munkáltató vétkes magatartása okozta. A felelősség akkor is elmarad, ha a munkáltató nem teljesítette a kárenyhítési kötelezettségét.
Megbízási jogviszony
Megbízási jogviszony esetén a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) előírásai alapján kell megítélni a kérdést. Az ügyvezető felelősséggel tartozik a vállalkozásnak okozott károkért.
Az ügyvezető akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (i) olyan körülmény okozta, amely az ő ellenőrzési körén kívül esett, (ii) az ügyvezetési tevékenység végzésének időpontjában előre nem látható volt, és (iii) nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
A magyar bíróságok gyakorlata
Magyarországon gyakran előfordul, hogy a vállalkozások valamilyen rájuk kiszabott bírság miatt kártérítési pert indítanak az ügyvezető ellen. Ez leggyakrabban adóbírságokkal kapcsolatosan történik, ha a vállalkozásnál az adóhivatal valamilyen adózási szabály megszegését tapasztalja. De előfordulhat olyan eset is, amikor a vállalkozás a be nem jelentett munkavállalók miatt kénytelen bírságot fizetni. Az anonim bírósági döntések között számos ilyen ügyet találunk.
Egy másik, versenyjogi bírsággal kapcsolatos kártérítési per is nyilvánosságra került. Ebben az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal egy vállalkozásra bírságot szabott ki, mert a vállalkozás a versenytársaival egyeztette az árait. Az ügyvezető személyesen irányította a versenytársaival való áregyeztetést egy iparági ülésen.
Miután a vállalkozás a jogi eljárásokat elvesztette, a vállalkozás kénytelen volt kifizetni a bírságot, majd beperelte az ügyvezetőt a bírság összegével megegyező kártérítésre.
A Kúria véglegesen megerősítette, hogy az ügyvezető felelős a bírság kifizetéséért, és köteles volt kártérítést fizetni a vállalkozásnak. Az ügyvezető jogellenes magatartása abban nyilvánult meg, hogy tájékoztatta a versenytársakat a vállalkozása által tervezett áremelésekről, annak mértékéről és időpontjáról, így megsértette a versenytörvényt.
Következtetés
A vezető tisztségviselők felelőssége a magyar jogban világosan meghatározott. Az ügyvezetőknek tisztában kell lenniük a működésükből adódó potenciális kockázatokkal, és biztosítaniuk kell, hogy tevékenységük összhangban legyen a vonatkozó jogszabályokkal, hogy elkerüljék a káros jogi következményeket és a kártérítési pereket.
Ha kérdései vannak a vezető tisztségviselői felelősséggel kapcsolatban, vagy jogi tanácsadásra van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal, és biztosítjuk a megfelelő jogi segítséget.
—
Kapcsolat:
Dr. Katona Géza, LL.M. ügyvéd (Rechtsanwalt / attorney at law)
___________________________________
Katona és Társai Ügyvédi Társulás
(Katona & Partner Rechtsanwaltssozietät / Attorneys’ Association)
H-106 Budapest, Tündérfürt utca 4.
Tel.: +36 1 225 25 30
Mobil: + 36 70 344 0388
Fax: +36 1 700 27 57