A családi vagyon utódlása kulcsfontosságú kérdés minden gazdag család számára. A megfelelő utódlási struktúra kiválasztása nemcsak az öröklés egyszerűségét és gyorsaságát befolyásolja, hanem jelentős adózási következményekkel is járhat. Egy 600 millió forintos családi vagyon esetében három gyakori módszert vizsgálunk: az egyenes ági családtagok közötti végrendeleti és törvényes öröklést, a családi vagyonkezelő alapítvány létrehozását, valamint a bizalmi vagyonkezelésbe adást. Cikkünk célja, hogy részletesen összehasonlítsuk e három módszert az adózási terheket figyelembe véve.
1. Egyenes ági családtagok közötti végrendeleti és törvényes öröklés
Az öröklés legelterjedtebb formája, amikor a vagyon a törvényes öröklés vagy egy végrendelet alapján kerül átadásra az örökösöknek. Az öröklési jog szerint az egyenes ági rokonok, tehát a gyermekek, szülők és házastársak kedvezőbb adózási környezetet élveznek. Magyarországon az egyenes ági örökösök esetében az öröklés adómentes, ha a hagyaték egyenes ági rokonok között oszlik meg.
Példa: Tegyük fel, hogy a 600 millió forintos családi vagyont a tulajdonos gyermekei öröklik. Ebben az esetben nem kell öröklési illetéket fizetniük, mivel az egyenes ági öröklés mentes az adó alól. Az öröklés tehát tisztán adómentes, az örökösök a teljes 600 millió forintot birtokba vehetik.
2. Családi vagyonkezelő alapítvány létrehozása
A családi vagyonkezelő alapítvány egy jogi forma, amely lehetőséget biztosít családi vagyon utódlása körében a családi vagyon hosszú távú megőrzésére és kezelése. Az alapítvány létrehozása során az alapító a vagyonát az alapítvány tulajdonába adja, amely a későbbiekben kezeli azt, és a hasznot vagy vagyonrészeket az alapítvány alapítója által meghatározott módon osztja el az örökösök között.
Adózási szempontból a családi vagyonkezelő alapítvány nem adómentes, azonban számos előnye van, például a vagyon biztosított védelme és a családtagok közötti egyenletes elosztás. Az alapítvány a hagyatékot nem közvetlenül az örökösöknek, hanem az alapítvány javára adja, így az örökösöknek a juttatások után adót kell fizetniük. Az adó mértéke az örökölt vagyontól függően 15% lehet, amely a juttatott vagyon értékére vetítve kerül kiszámításra.
Példa: Ha a családi vagyonkezelő alapítvány létrehozása után a 600 millió forint értékű vagyon kerül az alapítványba, és az alapítvány a vagyon egy részét vagy hasznát 5 gyermeknek osztja szét, akkor az egyes gyermekek 120 millió forint értékben kapják meg a juttatásukat. Az adóteher ezen összeg 15%-a, azaz 18 millió forint lenne, így a gyermekek összesen 102 millió forintot kapnának meg, miután az alapítványtól átutalásra kerültek a vagyonrészek.
3. Bizalmi vagyonkezelésbe adás
A bizalmi vagyonkezelés, más néven trust, egy olyan konstrukció, ahol a vagyon tulajdonjogát a vagyonkezelő (trustee) kezébe adják, míg a vagyon hasznait vagy juttatásait a kedvezményezettek (trust beneficiaries) élvezhetik. Magyarországon a bizalmi vagyonkezelés jogi környezete és adózása összetettebb lehet, mivel a vagyonkezelőnek adóznia kell a juttatott vagyont, és az örökösöknek is.
A bizalmi vagyonkezelés esetében a vagyon átruházása után az örökösöknek a juttatásból származó bevétel után személyi jövedelemadót kell fizetniük, amely mértéke 15%. Továbbá, ha a vagyonkezelés kifejezetten öröklés céljából jön létre, akkor az örökléshez kapcsolódó illetékek is felmerülhetnek, bár az illeték mértéke függ a vagyontól és a jogi konstrukció részleteitől.
Példa: Ha a 600 millió forint értékű vagyont bizalmi vagyonkezelésbe adják, és azt a vagyonkezelő a gyermekek között osztja szét, akkor a gyermekek mindegyike 120 millió forintot kap. A juttatás után a gyermekeknek 15% személyi jövedelemadót kell fizetniük, tehát az adó 18 millió forintot jelent. A gyermekek így 102 millió forintot kapnak a bizalmi vagyonkezelésből.
Összegzés
A három módszer közötti adóteher eltérése lényeges, és minden esetben figyelembe kell venni a konkrét családi helyzetet és a vagyonkezelés céljait. Az egyenes ági öröklés a legegyszerűbb és legkedvezőbb adózási szempontból, mivel teljesen mentes az öröklési illetéktől. A családi vagyonkezelő alapítvány és a bizalmi vagyonkezelés bonyolultabb, és bár nem mentesek az adóteher alól, lehetőséget biztosítanak a vagyon hosszú távú megőrzésére és kezelésére. Az adóteher mindkét esetben a juttatott vagyon értékének 15%-a körül alakul, de a családi alapítvány esetében az öröklési illeték is felmerülhet.
Ha kérdése van, ne habozzon keresni minket!
Dr. Katona Géza, LL.M. ügyvéd (Rechtsanwalt / attorney at law)
___________________________________
Katona és Társai Ügyvédi Társulás
(Katona & Partner Rechtsanwaltssozietät / Attorneys’ Association)
H-106 Budapest, Tündérfürt utca 4.
Tel.: +36 1 225 25 30
Mobil: + 36 70 344 0388
Fax: +36 1 700 27 57