Az elektronikus kommunikáció – különösen az e-mail – a jogi ügyletek világában is alapvető eszközzé vált. A digitális világ térhódítása megkérdőjelezhetetlenné tette, hogy az elektronikus levelezés a szerződéskötések, nyilatkozattételek, sőt, akár a hatóságokkal folytatott kommunikáció egyik legfőbb csatornájává vált. Ennek megfelelően kiemelt jelentőséggel bír annak tisztázása, hogy az e-mail útján megtett jognyilatkozatok megfelelnek-e az írásbeliségre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, és milyen bizonyító erővel bírnak egy esetleges jogvita során. Cikkünkben az e-mail jogi értelemben vett írásbelisége a téma.
Az elektronikus dokumentum és az írásbeliség fogalma
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:7. § (3) bekezdése alapján „írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha az elektronikus dokumentumban kerül rögzítésre, és a címzett számára hozzáférhetővé válik.” Ez a szabályozás tehát lehetővé teszi, hogy az elektronikus formában – például e-mail útján – tett nyilatkozat is írásbelinek minősüljön, feltéve, hogy a dokumentum:
1. elektronikus formában jön létre,
2. tartalma változatlanul visszaidézhető, és
3. a címzett számára hozzáférhetővé válik.
Egy egyszerű e-mail – vagyis digitális aláírás nélküli, csupán a feladó e-mail címével és szöveges tartalommal rendelkező üzenet – tehát elvileg megfelelhet az írásbeliség kritériumainak. Azonban nem minden esetben bír ugyanolyan bizonyító erővel, mint például egy teljes bizonyító erejű magánokirat.
A bizonyító erő kérdése
A Pp. (a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény) 323. §-a értelmében az elektronikus úton létrehozott okirat – ha hiteles elektronikus aláírással és időbélyegzővel van ellátva – teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül. Egy sima e-mail esetében azonban – amely nem tartalmaz fokozott biztonságú elektronikus aláírást – a bíróság mérlegelési jogkörében értékelheti annak bizonyító erejét.
A bíróság a gyakorlatban az alábbi szempontokat vizsgálhatja:
– Az e-mail tartalma, annak egyértelműsége, jognyilatkozat jellege
– A feladó és címzett e-mail címeinek egyértelmű azonosíthatósága
– Az e-mail küldésének és fogadásának időpontja (fejlécek, rendszerlogok alapján)
– Az érintettek későbbi viselkedése (pl. válaszadás, magatartásbeli megerősítés)
Bár a bíróság nem utasíthatja el egy elektronikus levél bizonyítékként történő elfogadását csupán azért, mert az nem minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak, ugyanakkor nem köteles azt bizonyítékként elfogadni, ha a hitelessége vagy valóságtartalma kétséges.
Elektronikus aláírás és fokozott bizonyító erő
A jogalkotó – az elektronikus ügyintézés előmozdítása érdekében – az elektronikus aláírás intézményét is szabályozza. A fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott dokumentum a papír alapú, aláírt okirattal azonos bizonyító erővel bír.
A magyar és uniós szabályozás – különösen az eIDAS-rendelet – alapján az alábbi kategóriákat különböztetjük meg:
– Egyszerű elektronikus aláírás (pl. e-mail végén szereplő név)
– Fokozott biztonságú elektronikus aláírás (pl. ügyfélkapus azonosítás)
– Minősített elektronikus aláírás (amely minősített szolgáltató által kibocsátott tanúsítványon alapul)
Utóbbi kettő esetében az elektronikus dokumentum teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül.
Gyakorlati tanácsok
1. Fontos jognyilatkozatokat lehetőség szerint minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással lássunk el.
2. E-mailes kommunikáció során törekedjünk egyértelmű, pontos és visszakereshető megfogalmazásra.
3. Archiváljuk az elektronikus levelezést, különösen joghatás kiváltására alkalmas tartalom esetén.
4. Ha lehetőség van rá, kérjünk visszaigazolást a címzettől a levél átvételéről.
Összegzés
Az e-mail jogi értelemben vett írásbelisége: Az e-mailen keresztül megtett jognyilatkozatok – a jogszabályi keretek között – megfelelhetnek az írásbeliség követelményének, ugyanakkor bizonyító erejük eltérő lehet attól függően, hogy tartalmaznak-e hitelesítési elemeket. A digitális világban történő eligazodás érdekében a jogi biztonság megőrzése céljából célszerű a hitelesített elektronikus aláírások alkalmazása és a dokumentumok megfelelő archiválása.
Dr. Katona Géza, LL.M. ügyvéd (Rechtsanwalt / attorney at law)
___________________________________
Katona és Társai Ügyvédi Társulás
(Katona & Partner Rechtsanwaltssozietät / Attorneys’ Association)
H-106 Budapest, Tündérfürt utca 4.
Tel.: +36 1 225 25 30
Mobil: + 36 70 344 0388
Fax: +36 1 700 27 57