A bizalmi vagyonkezelés (trust típusú vagyonkezelés) hazánkban még viszonylag új jogintézmény, amelyhez számos tévhit kapcsolódik. Sokan hallottak már róla, főként annak adóoptimalizálási és vagyonvédelmi előnyei kapcsán, mégis a legtöbbször az első kérdés így hangzik:
„Nekem érdemes a bizalmi vagyonkezelést választanom?”
A válasz nem mindig egyértelmű – de segíthet, ha végiggondolunk néhány kulcskérdést.
—
1. Elég nagy-e a vagyonom a bizalmi vagyonkezeléshez?
Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a bizalmi vagyonkezelés Magyarországon kizárólag a „szupergazdagok” kiváltsága. A valóság ezzel szemben az, hogy már néhány százmillió forintnyi likvid vagy illikvid vagyon – például üzletrészek, részvények – esetén is érdemes lehet megfontolni. A döntés alapja mindig egy költség-haszon elemzés, különösen akkor, ha az elsődleges cél az adótervezés vagy a vagyonvédelem.
—
2. Milyen célt szeretnék elérni a vagyonkezeléssel?
A bizalmi vagyonkezelési szerződés célja sokféle lehet. Leggyakrabban adóelőnyök kihasználása miatt kerül sor a struktúra kialakítására – például cégeladáskor, tőzsdei részvények értékesítésekor vagy öröklés előkészítésekor.
Egyre többen használják a végrendelkezés alternatívájaként is, hiszen a vagyonrendelő még életében szabályozhatja, hogy ki, milyen arányban, milyen időzítéssel jusson a vagyonhoz. Ez gyorsabb, rugalmasabb és nehezebben támadható, mint egy klasszikus végrendelet.
Üzleti szempontból szintén előnyös lehet, például vállalkozásindítás előtt, amikor a vagyonrendelő előrelátó módon leválasztja a magánvagyont a kockázatviselésről – így a vagyonkezelő kezelt vagyonába tartozó eszközök védettek maradhatnak a jövőbeli hitelezőkkel szemben.
—
3. Képes vagyok átengedni a kontrollt?
Sokan idegenkednek attól, hogy a vagyontárgyaik tulajdonjogát formálisan is másra ruházzák. Pedig a bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy a vagyonkezelő lesz a jogi tulajdonos, teljes körű rendelkezési joggal – de szigorúan a szerződésben meghatározott feltételek szerint, és a kedvezményezettek javára.
Ez azt jelenti például, hogy ha egy gazdasági társaság üzletrészét adja valaki vagyonkezelésbe, akkor a taggyűlésen már nem a vagyonrendelő, hanem a vagyonkezelő gyakorolja a szavazati jogot. Ez egyértelmű hatalomátadás, de jogilag jól szabályozott keretek között történik.
—
4. Ki lehet a vagyonkezelő?
Sokan csak olyan személynek bíznák a vagyonukat, akiben feltétel nélkül megbíznak. Ideális lehet például egy családtag, jóbarát vagy üzlettárs – egy bizalmi személy. De ha nincs ilyen a környezetben, az sem kizáró ok: léteznek üzletszerű bizalmi vagyonkezelők is, akik MNB-engedéllyel működnek, több ügyfél vagyonát kezelik professzionálisan.
Fontos tudni, hogy a hatályos Polgári Törvénykönyv megengedi azt is, hogy a vagyonkezelő és a vagyonrendelő személye megegyezzen, amennyiben rajta kívül más kedvezményezett is meg van jelölve.
—
5. Mi a hosszú távú tervem a vagyonommal?
A bizalmi vagyonkezelés Magyarországon legfeljebb 50 évre hozható létre, de ez idő alatt a szerződés módosítható. Éppen ezért már a kezdetekkor célszerű végiggondolni, hogyan alakuljon a vagyon átadása az utódoknak, mik a rövid-, közép- és hosszú távú célok.
A cégutódlás, a családi vagyon tervezett átadása vagy akár a karitatív célok támogatása mind megvalósíthatók egy jól átgondolt vagyonkezelési struktúrán keresztül.
—
Összefoglalás
A bizalmi vagyonkezelés nem csupán a leggazdagabbak eszköze – hanem egy rugalmas jogi megoldás azok számára is, akik előre terveznek: adózási, öröklési, cégstratégiai vagy éppen vagyonvédelmi szempontból.
Ha kérdése van, vagy szeretné személyre szabottan felmérni, hogy Önnek érdemes-e bizalmi vagyonkezelést választani, keresse irodánkat bizalommal!
—
📞 Kapcsolat:
Dr. Katona Géza, LL.M. ügyvéd (Rechtsanwalt / attorney at law)
___________________________________
Katona és Társai Ügyvédi Társulás
(Katona & Partner Rechtsanwaltssozietät / Attorneys’ Association)
H-106 Budapest, Tündérfürt utca 4.
Tel.: +36 1 225 25 30
Mobil: + 36 70 344 0388
Fax: +36 1 700 27 57