Dropshipping láncügyletek – 3. rész

Alternatíva: D maga rendeli meg a csomag szállítását Lengyelországban

Ha a láncügyletben a szállítást az a szereplő rendeli meg, aki a lánc közepén helyezkedik el – vagyis olyan adóalany, aki egyszerre vevőként és eladóként is fellép a tranzakció során –, akkor mind a magyar, mind a német áfatörvény, valamint a közösségi héa-irányelv azt vélelmezi, hogy a szállítást vevőként (azaz ügyfélként) rendelte meg. Ez a vélelem azonban a felek által megdönthető.

Nagyon fontos, hogy a közbenső szereplő (a „közvetítő”) vevői vagy eladói minőségben rendelte-e meg a szállítást, mert ez meghatározza, hogy az első tranzakció (a lengyel szállító és D között) vagy az utolsó (D és a végső fogyasztó között) minősül „aktív szállításnak”. Vagyis a nemzetközi láncügyletben az aktív szállítás teljesítési helye attól függően változik, hogy a közvetítő vevőként vagy eladóként rendelte meg a fuvarozást.

Vizsgáljuk meg, hogy ez befolyásolja-e a teljesítés helyét, és így azt is, melyik tagállam áfaszabályai alkalmazandók:

Mivel D egy Németországban nyilvántartásba vett cég, a német áfatörvényt is figyelembe kell venni:
Ha a közvetítő – jelen esetben D – rendeli meg a fuvarozást, ez önmagában nem elég. A német áfatörvény (UStG-E 6a § (3) 5. mondat) szerint a lengyel gyártónak fel kell tüntetnie a saját lengyel adószámát (VAT azonosítóját). Csak ezután ismeri el a német jog D-t közvetítőként, aki továbbértékesíti az árut. Fontos, hogy az adószámot még a kiszállítás előtt közöljék. A közlés aktív közreműködést igényel: az adószámot természetesen ellenőrizni kell az uniós adatbázisban (VIES rendszerben). Visszatérő üzleti kapcsolatok esetén ajánlott, hogy a közvetítő ezt az ellenőrzést legalább nyomtatott formában megőrizze vagy számítógépes rendszerében elmentse.

Ez önmagában még nem elegendő a közvetítői státusz eléréséhez. A német UStG 6a § és a héa-irányelv 36a. cikkének megfelelően a lengyel eladónak összesítő nyilatkozatot kell benyújtania a lengyel adóhatóság felé, amely a helyes adatokat tartalmazza.

Ez tökéletes összhangban van a héa-irányelv 36a. cikk (2) bekezdésével, amely szerint a közvetítő fuvarrendelése csak akkor vehető figyelembe, ha az előzetesen közölte az eladóval azt az adószámot, amelyet a feladás országában (esetünkben Lengyelországban) bocsátottak ki a részére.

A német áfatörvény azt is előírja, hogy a közvetítőnek egy másik tagállamban (Lengyelországon kívül) is rendelkeznie kell adószámmal – ez D esetében teljesül, mivel, mint azt korábban említettük, D rendelkezik lengyel és magyar adószámmal is.

A magyar áfatörvény 27. § (2) bekezdése gyakorlatilag ugyanazokat a szabályokat tartalmazza. A 27. § (3) bekezdése szerint ebben az esetben mindkét ügylet (D és a lengyel eladó, illetve D és a végső fogyasztó közötti szerződés) teljesítési helye a feladás helye, vagyis Lengyelország.

Kivételt képez azonban a magyar áfatörvény 29. §-a, amennyiben a fogyasztó magánszemély, aki nem rendelkezik adószámmal.

Ha a végső fogyasztó magánszemély, akkor az első ügylet (a lengyel gyártó és D között) lényegében áfaköteles, beleértve a 23%-os lengyel áfát is. Ezt azonban D visszaigényelheti Lengyelországban, mivel igazolni tudja a továbbértékesítést. A második ügylet (D és a magánszemély fogyasztó között) viszont már nem mentes az áfa alól – ha a végső fogyasztó nem rendelkezik adószámmal. Itt az egyetlen kérdés az, hogy mely országban kell megfizetni az áfát a második ügylet után.

Ha a magyar áfatörvény 29. §-át alkalmazzuk, akkor amíg D el nem éri a 35.000 eurós nettó forgalmi küszöböt, a lengyel áfát kell megfizetni Lengyelországban. A küszöb elérése után a további értékesítések után a magyar áfát kell bevallani és megfizetni Magyarországon.

Ebben az esetben D-nek először a lengyel, majd a küszöb átlépése után a magyar adószámát kell használnia.

Ha a fogyasztó nem magyarországi lakos, a második értékesítés szintén adóköteles, de D-nek ebben az esetben is Lengyelországban kell bevallania és megfizetnie az áfát, mivel a teljesítési hely a feladás helye. A 35.000 eurós küszöb itt nem alkalmazható – kivéve, ha a célország áfatörvénye hasonló szabályt állapít meg, és ott is van meghatározott küszöbérték, mint Magyarországon.

Összefoglalás

Ha a végső fogyasztó magánszemély, és a fuvarozást a lengyel gyártó rendeli meg, akkor az ügylet utáni áfát mindig a rendeltetési tagállamban, azaz a fogyasztó lakóhelyének tagállamában kell bevallani és a megfelelő áfamértékkel megfizetni.
Az első ügylet (a lengyel gyártó és D között) közös értékesítése 0%-os áfakulccsal adózik.

Dr. Katona Géza, LL.M. ügyvéd (Rechtsanwalt / attorney at law)

___________________________________