A GDPR és a bejelentő-védelmi (whistleblowing) szabályok után újabb uniós direktíva érkezik, amely előbb vagy utóbb valószínűleg minden, az Európai Unióban működő vállalat tevékenységét befolyásolni fogja.
Az ESG (Environmental, Social, Governance) egyre nagyobb figyelmet kap a befektetői körökben, és az angol kifejezés a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat érinti. Az ESG célja, hogy a vállalatok pénzügyi teljesítménye mellett figyelembe vegye azok környezetvédelmi, társadalmi és irányítási politikáit, tevékenységét. Az ESG már nemcsak üzleti döntések meghozatalában játszik kulcsszerepet, hanem egyre fontosabb mutatója a vállalatok értékelésének is, és hamarosan uniós szintű kötelezettség is lesz.
Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unióban már léteznek olyan irányelvek, amelyek ESG-jelentéstételi kötelezettséget írnak elő, bár ezek egyelőre még csak szűk körben alkalmazandók. A 2014/95/EU irányelv, más néven a Nem Pénzügyi Jelentési Irányelv (NFRD), szerint a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok, amelyek több mint 500 fő alkalmazottal rendelkeznek, már 2018 óta kötelesek beszámolni a környezetvédelemről, a szociális és foglalkoztatási kérdésekről, az emberi jogok tiszteletben tartásáról, a korrupció elleni küzdelemről és a megvesztegetésről szóló politikáikról.
A jelenlegi ESG szabályozás azonban több szempontból is javításra szorul. A beszámolási kötelezettség mindössze körülbelül 11 700 vállalatot érint az EU-ban, nem elégíti ki a befektetők, nem kormányzati szervezetek és szociális partnerek megnövekedett információigényét, nehezen hozzáférhető, és mivel a vállalatok különböző keretrendszerek alapján készítik el beszámolóikat, nem könnyen hasonlíthatók össze. Mindez indokolta az ESG jelentéstételi szabályok felülvizsgálatát és újragondolását, így jött létre a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolásról szóló irányelv (CSRD), amely kiterjesztené a beszámolási kötelezettséget és számos új elemet vezetne be.
A CSRD irányelv az érintett vállalatok körét mintegy 49 000-re bővíti, mivel 2023-tól minden nagyvállalatnak és tőzsdén jegyzett társaságnak (a mikrovállalkozások kivételével) be kell számolnia fenntarthatósági politikájáról.
Az Európai Bizottság elfogadott egy javaslatcsomagot, amely az EU szabályainak egyszerűsítésére és a versenyképesség növelésére összpontosít, és további befektetési kapacitást szabadít fel. Ez jelentős előrelépést jelent egy kedvezőbb üzleti környezet kialakításában, amely segíti az EU vállalatainak növekedését, innovációját és minőségi munkahelyek teremtését.
Az első „Omnibus” csomagok a fenntartható pénzügyi jelentéstétel, a fenntarthatósági körültekintés, az EU Taxonómia, a szén-dioxid határkiigazítási mechanizmus és az európai befektetési programok területén tartalmaznak egyszerűsítéseket. A javaslatok csökkentik az EU előírásainak bonyolultságát, különösen a kis- és középvállalkozások (KKV-k) és kis közepes méretű vállalatok (SMC-k) számára, miközben a szabályozási keretet a legnagyobb vállalatokra összpontosítják, amelyek jelentősebb hatással vannak az éghajlatra és a környezetre, és segítik őket a fenntartható finanszírozáshoz való hozzáférésben a tiszta átállásuk érdekében.
A CSRD új adatszolgáltatási kötelezettségeket vezet be: a vállalatoknak nemcsak a fenntarthatósággal kapcsolatos politikáikat kell bemutatniuk, hanem a stratégiai célkitűzéseik, a fenntarthatósági kockázatokkal szembeni ellenálló képességük, a vezető testületek szerepe a fenntarthatóság terén, valamint az immateriális javak, például szellemi és humán erőforrások, társadalmi és kapcsolati tőke is szerepelniük kell a közzétett információk között.
Míg az NFRD szerint a vállalkozások választhatják a nemzeti, uniós vagy nemzetközi kereteket, és az Európai Bizottság csak nem kötelező iránymutatásokkal segíti a beszámolást, addig a CSRD előírja az egységes fenntarthatósági beszámolási standardokat és az egységes digitális formátum alkalmazását. Így a vállalatok ESG jelentései összehasonlíthatóvá válnak. További különbség, hogy az NFRD szerint a könyvvizsgálóknak csak azt kell ellenőrizniük, hogy a nem pénzügyi kimutatást elkészítették-e a vállalatok, míg a CSRD kötelező auditálást ír elő, amely a vezetés beszámolójának jogi követelményeknek való megfelelőségét vizsgálja. A CSRD továbbá lehetővé teszi, hogy a fenntarthatósági jelentés kizárólag a vezetés beszámolójában szerepeljen, megszüntetve a tagállamok számára azt a lehetőséget, hogy különálló jelentést engedélyezzenek.
További értékes információkra van szüksége?
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ha segítségre van szüksége, lépjen velünk kapcsolatba. Forduljon hozzánk bizalommal kérdéseivel.