Dr. Katona Géza, LL.M.
Katona és Társai Ügyvédi Társulás
Bevezetés
Az Európai Unió 2022/2464-es irányelveként elfogadott Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) új szintre emeli a fenntarthatósági jelentéstételi követelményeket. A cél: megbízható, összehasonlítható és auditált ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) adatok révén növelni a vállalatok átláthatóságát és elszámoltathatóságát.
Magyarország a CSRD irányelvet a 2023. évi CVIII. törvénnyel („ESG törvény”) ültette át a nemzeti jogba, amely a Számviteli törvényt (2000. évi C. törvény) új III/A fejezettel egészítette ki. Ez az új szabályozás 2025. január 1-jétől kezdődően kötelező érvényű számos magyar vállalkozás számára, különösen a közép- és nagyvállalatok esetében.
A jelen cikk célja, hogy átfogó képet adjon a vállalati fenntarthatósági kötelezettségekről, azok jogi, pénzügyi és működési vonatkozásairól, valamint bemutassa, hogy fenntarthatósági jogi tanácsadás miként segítheti a cégeket a megfelelésben.
Jogi háttér: az ESG törvény és a CSRD irányelv alkalmazása Magyarországon
A CSRD az eddig hatályos Nem Pénzügyi Jelentéstételi Irányelvet (NFRD) váltja fel, jelentősen kibővítve az érintett vállalatok körét és a jelentéstétel tartalmát. A magyar ESG törvény a Számviteli törvény módosításával pontosan meghatározza, milyen cégekre vonatkozik a kötelezettség, mit kell jelenteniük, hogyan kell auditáltatniuk és miként kell közzétenniük az ESG-jelentést.
Mely vállalatokra vonatkozik az új fenntarthatósági jelentéstétel 2025-től?
A Számviteli törvény 95/M. §-a értelmében azon vállalkozások kötelesek fenntarthatósági jelentést készíteni, amelyek két egymást követő üzleti év mérlegfordulónapján legalább két az alábbi három feltétel közül teljesül:
- Mérlegfőösszeg meghaladja a 10 milliárd forintot
- Éves nettó árbevétel meghaladja a 20 milliárd forintot
- Az alkalmazottak éves átlagos létszáma meghaladja a 250 főt
Fontos, hogy a 95/N. § szerint ezek a küszöbértékek konszolidált szinten értendők, vagyis egy vállalatcsoport magyar tagvállalata akkor is lehet jelentéstételre kötelezett, ha önállóan nem éri el a határértékeket, de a cégcsoport összességében igen.
További jelentős mentességi szabály, hogy egy magyarországi leányvállalat mentesülhet az önálló jelentéstételi kötelezettség alól, ha az anyavállalat CSRD-kompatibilis, auditált és közzétett konszolidált fenntarthatósági jelentése kiterjed a magyar leányvállalatra is.
Mit kell tartalmaznia a fenntarthatósági jelentésnek?
A vállalatoknak jelentéseiket a Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Standardok (ESRS) alapján kell elkészíteniük. A jelentés terjed ki:
- Környezeti szempontokra: klímaváltozás, szennyezés, biodiverzitás, vízhasználat, körforgásos gazdaság
- Társadalmi szempontokra: munkavállalói jogok, egyenlőség, beszállítói lánc emberi jogi kockázatai
- Irányítási szempontokra: belső kontroll, etikus működés, kockázatkezelés, korrupció elleni intézkedések
A jelentésben alkalmazandó az ún. kettős lényegesség elve, amely szerint be kell mutatni, hogyan hatnak az ESG-tényezők a vállalkozás pénzügyi teljesítményére („outside-in”), és fordítva, a vállalkozás hogyan hat a társadalomra és a környezetre („inside-out”).
További követelmény a fenntarthatósági célok, politikák, kockázatok, teljesítménymutatók és due diligence rendszerek részletes ismertetése.
Közzététel, auditálás és hozzáférhetőség
A fenntarthatósági jelentést az éves beszámoló részeként kell közzétenni, és független könyvvizsgálóval kell auditáltatni. A dokumentumot a vállalat honlapján elérhetővé kell tenni, és legalább 10 évig megőrizni.
A könyvvizsgálat kezdetben „korlátozott biztonságot” nyújtó ellenőrzést ír elő, de a jövőben teljes körű („reasonable assurance”) audit is elvárható.
Ez jelentős szervezeti és pénzügyi kihívásokat támaszt: szükséges a megbízható ESG-adatgyűjtési rendszer, az átlátható dokumentáció, valamint a belső kontrollok megerősítése is.
A CSRD és az EU Taxonómia rendelet kapcsolata
A CSRD mellett alkalmazandó a EU Taxonómia rendelet (2020/852/EU) is, amely meghatározza, milyen gazdasági tevékenységek minősülnek „környezeti szempontból fenntarthatónak”.
A vállalatoknak be kell mutatniuk, hogy:
- Bevételük, beruházásaik (CapEx), működési kiadásaik (OpEx) mekkora arányban felelnek meg a taxonómia kritériumainak
- Mennyiben járulnak hozzá környezetvédelmi célokhoz
- Betartják-e a „Ne okozz jelentős kárt” (DNSH) elvet
- Tiszteletben tartják-e a minimális társadalmi biztosítékokat
Ez nemcsak technikai feladat – jogi, pénzügyi és működési szinten integrált együttműködést igényel, különösen multinacionális cégcsoportok esetén.
Mit kell tenni 2025-ig? A megfelelés kulcslépései
Az alábbi lépések elengedhetetlenek a céges ESG megfelelés eléréséhez 2025-re:
- Jogszabályi és működési GAP elemzés a CSRD és ESRS alapján
- ESG governance struktúra kialakítása, felelős kijelölése
- ESG adatrendszerek fejlesztése auditálható módon
- Konszolidált riportálás előkészítése, leányvállalati mentességek értékelése
- Vezetők és munkatársak ESG-képzése, belső szabályzatok átdolgozása
- Fenntarthatósági jogi tanácsadás igénybevétele – szerződéses és stratégiai kockázatok kezelése érdekében
Jogkövetkezmények és jogi kockázatok
A megfelelés elmulasztása számviteli vagy fogyasztóvédelmi hatósági bírságot, civil pereket (pl. félrevezető zöld állítások miatti kártérítés), vagy befektetői reputációs károkat is eredményezhet.
Mivel az ESG jelentés auditált és nyilvános, különösen megnő a vezetők és felügyelőbizottság tagjainak jogi felelőssége. A „greenwashing” és a pontatlan jelentések jelentős jogi kockázatot hordoznak.
Hogyan segítünk: ESG tanácsadó ügyvédi iroda Budapesten
A Katona és Társai Ügyvédi Társulás jogi szolgáltatásokat kínál a fenntarthatósági jogszabály 2025 megfeleléséhez, többek között:
- CSRD hatály és mentesülési vizsgálat magyar és nemzetközi cégcsoportok számára
- Fenntarthatósági dokumentumok jogi átvilágítása és szerkesztése
- ESG kockázatelemzés beruházások, M&A tranzakciók, szerződéses kapcsolatok során
- Jogképviselet hatósági eljárásokban vagy ESG-jogi vitákban
- Kapcsolattartás könyvvizsgálókkal és ESG tanácsadó cégekkel
Záró gondolat
A fenntarthatósági jelentés 2025-től már nem lehetőség, hanem kötelezettség. A CSRD célja nem pusztán adminisztrációs terhek növelése, hanem egy versenyképesebb, felelősebb gazdaság kialakítása. Aki időben felkészül, versenyelőnyre tehet szert: hiteles ESG működés = befektetői bizalom, jobb hitelfeltételek, jobb munkaerő-megtartás.
A 2025-ös év nem a kezdet – hanem a határidő.
Kapcsolat – kérjen ESG jogi tanácsadást
Dr. Katona Géza, LL.M. – ügyvéd (Rechtsanwalt / attorney-at-law)
Partnervezető – Társasági és ESG jog
📍 1106 Budapest, Tündérfürt utca 4.
📞 +36 1 225 25 30 | 📱 +36 70 344 0388
📠 Fax: +36 1 700 27 57
✉️ g.katona@katonalaw.com
🌐 www.katonalaw.com