1.1 A teljesítmény és az ellenszolgáltatás közötti aránytalanság (uzsora)
Piacgazdaságban a vételár általában megfelel a termék piaci értékének. Az eltérések – az érintett szerződő felek megállapodása révén – általában az adócsökkentést szolgálják – állítja a Pénzügyminisztérium. Ezek a megállapodások elsősorban az ingatlanértékesítés területén jönnek létre. Ha a vételár nem éri el a forgalmi érték 50%-át, az ajándékozási illetéket a forgalmi érték 50%-a és a vételár különbözete alapján számítják ki. Az ajándékozási illetékkel érintett különbözet után további eszközeladási díj nem kerül felszámításra.
1.2. Az örökös díjmentessége
A leszármazottak (például gyerekek, unokák) és házastársak (beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőket is) 20 millió forintig örökölnek vagyont öröklési díj nélkül. A lakóingatlanok elsősorban a mentességi határ alá esnek. Ha a lakóingatlan értéke nem haladja meg a 20 millió forintot, a fent említett preferált örökösi kör 20 millió forintos mentességi határig térítésmentesen örökölhet egyéb ingatlant (például hétvégi ház, szántóföld) és ingó vagyontárgyat (pl. készpénz, ékszer).
Megjegyzendő, hogy az Európai Gazdasági Térség államai által kibocsátott értékpapírokat – értéküktől függetlenül – 2009. január 1-től minden örökösi csoport térítésmentesen örökölheti.
- Adócsökkentés
Magyarországon a parlament által 2008 decemberében elfogadott adócsomag révén vezették be az úgynevezett adóamnesztiát.
A 2008-as és 2009-es évre ideiglenesen érvényes amnesztia értelmében bizonyos jövedelmeket adókedvezményként kezelhetnek majd.
Ennek feltétele egyrészt, hogy a bevételnek úgynevezett külföldi leányvállalatoktól kell származnia és Magyarországra kell hoznia, másrészt az adózónak 2009. június 20-ig az összeg legalább felét állampapírba kell fektetnie, és azt két évig ott kell tartania. A kormány reméli, hogy ez lehetővé teszi a pénz visszaáramlását az adóparadicsomokból.
- céges autó
2009 februárjától az úgynevezett cégautókra vonatkozó szabályozást már nem a jövedelemadó-törvény, hanem külön törvény szabályozza.
Régebben a céges autók magáncélú használata adóköteles volt. Most cégautóadót vetnek ki, amelyet a cég tulajdonában lévő vagy lízingelt autók után kell fizetni. (Nem mindegy, hogy magyar vagy külföldi rendszámú az autó.) A cégautó használatával kapcsolatos költségek, így az üzemanyag-, karbantartási és javítási költségek csak a cégautóadó megfizetése után számolhatók el költségként.
A magángépkocsik személygépkocsi-adót is terhelhetnek. Ha a munkavállalóra nincs kiküldetés és a személygépkocsi költségtérítést kap, a személygépkocsit a tárgyhónapok után is személygépkocsi-adó terheli. Egy kivétel: Ha a munkáltató megtéríti a munkavállalónak a munka és otthon közötti gépkocsi használat költségeit, nem kell cégautóadót fizetni.
- A magyar cégek tevékenységének hozzáigazítása a TEÁOR 2008 nómenklatúrához
A magyar cégek tevékenységét egységes kódrendszer, magyarul „TEÁOR” néven ismerik. E rendszer szerint a magyar cégek minden tevékenységéhez négyjegyű kód tartozik.
- január 1-től új TEÁOR rendszer lépett életbe. Ez az új TEÁOR’08 eltér a korábban használt TEÁOR’03-tól, amely a magyar cégek összes tevékenységének átsorolását igényli.
Azon tevékenységek átsorolása, amelyek egyértelműen valamelyik új TEÁOR kód alá sorolhatók, a Cégjegyzékben megtörtént.
A fentiekkel kapcsolatban az Adó- és Pénzügyi Hivatal (APEH) felhívást tett közzé honlapján a cégek regisztrációs kötelezettségével kapcsolatban.
Jelen felhívás szerint a társasági szerződésben szereplő és a cégjegyzékben 2008. január 1-ig bejegyzett valamennyi tevékenység, valamint a társasági szerződés módosítása nélkül, 2007. december 31-ig közvetlenül az Adó- és Pénzügyminisztériumnál bejegyzett tevékenység, de automatikusan… h. a társaságok bevonása nélkül nem minősíthetők át, és 2008. december 27-ig a társaságok sem módosították – változásbejegyzésként maguknak az érintett cégeknek kell bejegyeztetniük az illetékes adóhivatalba.
- Ingatlanok adózása Magyarországon
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény értelmében a magyarországi településeknek kétféle adónem kivetésére van lehetőségük az önkormányzatuk területén található ingatlanokra.
A kétféle adó az építkezés után fizetendő úgynevezett építményadó és az ingatlanadó.
A helyi adók törvényi felső és alsó határ közötti mértékének meghatározása a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik.
Az adó mértékét a helyi önkormányzatok határozzák meg és teszik közzé helyi rendeletükben, figyelembe véve a törvényi felső határokat, a helyi adottságokat és a lakosok teherviselő képességét.
Az önkormányzat az adó mértékének számításakor vagy a hasznosítható földterületet, vagy az ingatlan jogszabályi rendelkezések szerint meghatározott módosított forgalmi értékét veszi alapul.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény korábbi módosítási tervezetét, amely az ingatlanok úgynevezett „számított értékét” vette alapul az adómérték alapjául, az Országgyűlés elutasította. Az elutasított módosítás nem tett különbséget az ingatlantípusok között; egy luxusingatlant és egy alacsonyabb értékű ingatlant egyformán kezeltek.
Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok adómegállapítása joga és nem kötelessége, a települési önkormányzat saját maga döntheti el, hogy építményadót vagy ingatlanadót állapít meg vagy sem.
Említésre méltó, hogy a Magyar Alkotmánybíróság 2008. december 15-én kelt 444/B/2006 AB határozatával a luxusadóról szóló 2005. évi CXXI. törvényt alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette. Ennek következtében 2019. január 1-jétől a jogszabály már nem ad lehetőséget az adózóknak a normatív érték megállapításával szembeni ellenbizonyításra, pl. h. a számított érték meghatározásával szemben. A bíróság szerint a rendes fellebbezés és az adóhivatali határozat bírósági felülvizsgálata csupán formai jellegű, és nem minősül tényleges fellebbezésnek.