Bevezetés
Az Európai Unió 2019-ben elfogadta az (EU) 2019/1023 irányelvet, amely a tagállamok számára kötelezővé tette olyan szabályozási keretek létrehozását, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára a korai szerkezetátalakítást, valamint az adósok számára a második esélyt. Magyarország 2023-ban fogadta el e célból a 2023. évi LXIV. törvényt a szerkezetátalakításról, amely 2024. július 1-jén lépett hatályba. A törvény célja az irányelv rendelkezéseinek nemzeti jogba való átültetése.
Az irányelv célkitűzései
Az (EU) 2019/1023 irányelv három pilléren nyugszik:
1. Korai szerkezetátalakítás lehetősége életképes vállalkozások számára.
2. Második esély biztosítása a jóhiszemű adósok számára.
3. A fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási eljárások hatékonyságának növelése a tagállami rendszerekben.
A magyar implementáció főbb elemei
1. Szerkezetátalakítási eljárás bevezetése
A törvény új eljárást vezet be, amely lehetővé teszi, hogy egy vállalkozás a fizetésképtelenséget megelőzően, bírói kontroll mellett, de önálló működési jogkörének megtartása mellett kezdeményezzen egyeztetést hitelezőivel.
* Az adós rekonstrukciós tervet készít.
* A bíróság elrendelheti a moratóriumot, amely ideiglenesen megakadályozza a végrehajtási eljárásokat.
* Lehetőség van a hitelezők osztályokba sorolására és különböző egyezségi ajánlatok megtételére.
Ez megfelel az irányelv 4–11. cikkeinek.
2. A bíróság szerepének racionalizálása
A törvény az eljárás jelentős részét bírósági jóváhagyáshoz köti, de a cél az, hogy a beavatkozás arányos legyen, és ne akadályozza a gyors megegyezést.
* A bíróság csak akkor avatkozik be, ha szükséges (pl. vitás követelések, egyezség jóváhagyása, moratórium elrendelése).
* Lehetőség van csoportos egyezségre és kisebbségi hitelezők „átvitelére” („cross-class cram down”).
Ez az irányelv 10. és 11. cikkeinek felel meg.
3. Reorganizációs szakértő szerepköre
A törvény létrehozza a szerkezetátalakítási szakértő intézményét, akit a bíróság rendelhet ki az eljárás támogatására.
* Segíti a felek közötti egyeztetést.
* Ellenőrzi a rekonstrukciós terv végrehajtását.
* Biztosítja az átláthatóságot.
Ez megfelel az irányelv 5. cikkének.
4. Második esély – jövőbeli lehetőségek
Bár a 2023-as törvény nem vezeti be közvetlenül a magánszemélyek adósságelengedését, a jogalkotó jelezte, hogy külön szabályozás várható a közeljövőben, amely kifejezetten a második esély biztosítását célozza.
Ez részben teljesíti az irányelv 20–21. cikkeinek követelményeit.
5. Digitalizáció, gyorsított eljárás, átláthatóság
A törvény támogatja az elektronikus kapcsolattartást, valamint az eljárás időkeretekhez kötését, és részletes szabályokat tartalmaz az adós és a hitelezők közötti információcserére.
Ez az irányelv 24–27. cikkeivel áll összhangban.
—
Összegzés
A 2023. évi LXIV. törvény hatékonyan átülteti az (EU) 2019/1023 irányelv főbb rendelkezéseit, különösen a korai szerkezetátalakítási eljárások, a bírósági jóváhagyási mechanizmusok és a szerkezetátalakítási szakértők szerepének szabályozásában. A törvény megalapozza Magyarországon a modern fizetésképtelenségi kultúrát, és hozzájárul a gazdasági stabilitás fenntartásához.
Dr. Katona Géza, LL.M. ügyvéd (Rechtsanwalt / attorney at law)
___________________________________
Katona és Társai Ügyvédi Társulás
(Katona & Partner Rechtsanwaltssozietät / Attorneys’ Association)
H-106 Budapest, Tündérfürt utca 4.
Tel.: +36 1 225 25 30
Mobil: + 36 70 344 0388
Fax: +36 1 700 27 57
Hogyan ülteti át a Szerkezetátalakítási Törvény az (EU) 2019/1023 irányelvet?
Bevezetés
Az Európai Unió 2019-ben elfogadta az (EU) 2019/1023 irányelvet, amely a tagállamok számára kötelezővé tette olyan szabályozási keretek létrehozását, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára a korai szerkezetátalakítást, valamint az adósok számára a második esélyt. Magyarország 2023-ban fogadta el e célból a 2023. évi LXIV. törvényt a szerkezetátalakításról, amely 2024. július 1-jén lépett hatályba. A törvény célja az irányelv rendelkezéseinek nemzeti jogba való átültetése.
Az irányelv célkitűzései
Az (EU) 2019/1023 irányelv három pilléren nyugszik:
1. Korai szerkezetátalakítás lehetősége életképes vállalkozások számára.
2. Második esély biztosítása a jóhiszemű adósok számára.
3. A fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási eljárások hatékonyságának növelése a tagállami rendszerekben.
A magyar implementáció főbb elemei
1. Szerkezetátalakítási eljárás bevezetése
A törvény új eljárást vezet be, amely lehetővé teszi, hogy egy vállalkozás a fizetésképtelenséget megelőzően, bírói kontroll mellett, de önálló működési jogkörének megtartása mellett kezdeményezzen egyeztetést hitelezőivel.
* Az adós rekonstrukciós tervet készít.
* A bíróság elrendelheti a moratóriumot, amely ideiglenesen megakadályozza a végrehajtási eljárásokat.
* Lehetőség van a hitelezők osztályokba sorolására és különböző egyezségi ajánlatok megtételére.
Ez megfelel az irányelv 4–11. cikkeinek.
2. A bíróság szerepének racionalizálása
A törvény az eljárás jelentős részét bírósági jóváhagyáshoz köti, de a cél az, hogy a beavatkozás arányos legyen, és ne akadályozza a gyors megegyezést.
* A bíróság csak akkor avatkozik be, ha szükséges (pl. vitás követelések, egyezség jóváhagyása, moratórium elrendelése).
* Lehetőség van csoportos egyezségre és kisebbségi hitelezők „átvitelére” („cross-class cram down”).
Ez az irányelv 10. és 11. cikkeinek felel meg.
3. Reorganizációs szakértő szerepköre
A törvény létrehozza a szerkezetátalakítási szakértő intézményét, akit a bíróság rendelhet ki az eljárás támogatására.
* Segíti a felek közötti egyeztetést.
* Ellenőrzi a rekonstrukciós terv végrehajtását.
* Biztosítja az átláthatóságot.
Ez megfelel az irányelv 5. cikkének.
4. Második esély – jövőbeli lehetőségek
Bár a 2023-as törvény nem vezeti be közvetlenül a magánszemélyek adósságelengedését, a jogalkotó jelezte, hogy külön szabályozás várható a közeljövőben, amely kifejezetten a második esély biztosítását célozza.
Ez részben teljesíti az irányelv 20–21. cikkeinek követelményeit.
5. Digitalizáció, gyorsított eljárás, átláthatóság
A törvény támogatja az elektronikus kapcsolattartást, valamint az eljárás időkeretekhez kötését, és részletes szabályokat tartalmaz az adós és a hitelezők közötti információcserére.
Ez az irányelv 24–27. cikkeivel áll összhangban.
—
Összegzés
A 2023. évi LXIV. törvény hatékonyan átülteti az (EU) 2019/1023 irányelv főbb rendelkezéseit, különösen a korai szerkezetátalakítási eljárások, a bírósági jóváhagyási mechanizmusok és a szerkezetátalakítási szakértők szerepének szabályozásában. A törvény megalapozza Magyarországon a modern fizetésképtelenségi kultúrát, és hozzájárul a gazdasági stabilitás fenntartásához.
Dr. Katona Géza, LL.M. ügyvéd (Rechtsanwalt / attorney at law)
___________________________________
Katona és Társai Ügyvédi Társulás
(Katona & Partner Rechtsanwaltssozietät / Attorneys’ Association)
H-106 Budapest, Tündérfürt utca 4.
Tel.: +36 1 225 25 30
Mobil: + 36 70 344 0388
Fax: +36 1 700 27 57