A magyar kis- és középvállalkozások (kkv -k) számára számos előny áll rendelkezésre, mint például pályázati lehetőségek, vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes hitelek, adókedvezmények és adómentességek. Azonban sok esetben a jogszabályok bonyolult labirintusán kell végig navigálniuk azoknak, akik szeretnék megtudni, hogy valóban kkv-ként minősülnek-e.
Hazánkban, mint más országokban, a kkv-k számára különféle kedvezmények állnak rendelkezésre, amelyek segítik őket abban, hogy versenyképesek maradhassanak a nagyvállalatokkal szemben. Azonban a lehetőségek kihasználásához számos jogi és értelmezési kihívást kell leküzdeniük.
Első pillantásra egyszerűnek tűnhet eldönteni, hogy egy vállalkozás kkv-e vagy sem. A törvény három fő mutatót határoz meg:
– A munkavállalói létszám nem haladja meg a 250 főt;
– Az éves nettó árbevétel legfeljebb 50 millió euró;
– A mérlegfőösszeg legfeljebb 43 millió euró.
Ha a vállalkozás megfelel a létszám- és a pénzügyi határértékek egyikének, akkor kkv-nak minősül. Azonban a valóságban nem mindig ilyen egyszerű a helyzet.
Kapcsolódó vállalkozások
A kkv-minősítés egyik legnagyobb buktatója, hogy a határértékek meghatározásakor nemcsak a cég saját adatait, hanem a cégcsoport többi tagjának adatait is figyelembe kell venni, a vállalkozás értékelésekor a saját adatainkhoz hozzá kell számítani a kapcsolódó és a partnervállalkozások adatait is.
A kapcsolódó vállalkozások azok, ahol egy cég közvetlenül vagy közvetve 50%-nál nagyobb befolyással rendelkezik egy másik vállalkozásban, vagy döntő irányítást gyakorol felette. Ebben az esetben a kapcsolódó vállalkozások minden adatát teljes egészében hozzá kell számítani a saját vállalkozásunk adataihoz, még akkor is, ha a tulajdonosi arány nem éri el a 100%-ot. Például, ha egy cég 60%-os tulajdonrészesedéssel bír egy leányvállalatban, akkor annak teljes adatainak figyelembevételével kell számolni a kkv-minősítésnél.
A partnervállalkozások azok, amelyek nem kapcsolódó vállalkozások, de a vállalkozásunkban való befolyásunk meghaladja a 25%-ot. Ilyenkor a befolyás mértéke arányosan kerül figyelembevételre, tehát például egy 35%-os részesedésnél csak ennek megfelelő arányban kell hozzáadni a vállalkozás adatait.
Hozzátartozók, rokonok
A kapcsolódó vállalkozások körét különösen bonyolítja a családi kapcsolatok jelenléte. A törvény szerint a családtagok vállalkozásai is kapcsolódó vállalkozásoknak számítanak, így a kkv-minősítés szempontjából az ilyen vállalkozások adatait is össze kell számítani. Ez nemcsak a közeli hozzátartozókra vonatkozik, hanem más rokonokra is, például unokatestvérekre vagy sógorokra. Fontos tehát, hogy a családi vállalkozások adatait is figyelembe kell venni a kkv minősítés megállapításánál, ami nem mindig egyszerű feladat.
A közösen fellépő magánszemélyekhez tartozó vállalkozások adatait csak akkor kell összeadni, ha azok ugyanazon a piacon vagy egymással szomszédos piacon tevékenykednek. Így például, ha egy apa kömüvesként, a fia pedig teherautó-soförként dolgozik, akkor még akkor is össze kell számítani az adataikat, ha egyébként teljesen eltérő iparágban tevékenykednek.
Az időtényező
A kkv-minősítés kapcsán sokan tévednek, ha nem ismerik az úgynevezett „kétéves szabályt”. Ez szerint egy vállalkozás akkor veszíti el vagy nyeri el a kkv-minősítést, ha két egymást követő évben átlépi vagy nem éri el a meghatározott határértékeket. Ha tehát van egy kiugró év, még nem biztos, hogy a kategória megváltozik, mert a változáshoz két egymást követő évben kell megfelelni a kívánt kritériumoknak.
Ez a szabály azt is jelenti, hogy a pontos kkv-besorolás csak akkor végezhető el helyesen, ha minden évben elvégezzük a minősítést a vállalkozás alapításától kezdve.
További értékes információkra van szüksége?
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ha segítségre van szüksége, lépjen velünk kapcsolatba. Forduljon hozzánk bizalommal kérdéseivel.