Pénzmosási szabályzat aktualizálása

A 2024. évi jogszabályváltozások alapján a pénzmosási szabályzat frissítésére elsősorban azok a cégek és szervezetek kötelesek, amelyek pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkoznak, vagy amelyek különféle pénzkezelési tevékenységeket végeznek. Az alábbi cégek és ágazatok érintettek a frissítési kötelezettségben:

1. Bankok és pénzintézetek: Mivel ők pénzügyi tranzakciókat bonyolítanak le, kötelező számukra a pénzmosás elleni szabályozás frissítése, beleértve a kockázatkezelési és ügyfél-azonosítási eljárások újragondolását.

2. Pénzforgalmi szolgáltatók: Az olyan cégek, amelyek pénzküldéssel, -fogadással, -átutalással, vagy más pénzügyi tranzakciók lebonyolításával foglalkoznak.

3. Befektetési szolgáltatók: Azok a cégek, amelyek befektetési tanácsadás, portfólió-kezelés, vagy pénzügyi eszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak.

4. Tőzsdék és kriptovaluta szolgáltatók: Azok a cégek is érintettek, amelyek kriptovaluta-kereskedést végeznek, mivel a kriptovaluták tranzakciói is pénzmosásra adhatnak lehetőséget.

5. Biztosítók: Az életbiztosítási és egyéb biztosító cégek, mivel az életbiztosítások is potenciálisan alkalmasak lehetnek pénzmosási célokra.

6. Jogi és számviteli szolgáltatók: Az ügyvédek és könyvelők is érintettek lehetnek, ha pénzügyi tranzakciókhoz, vagyonkezeléshez vagy ügyfeleik nevében más pénzügyi tevékenységekhez kapcsolódnak.

7. Ingatlanpiaci szolgáltatók: Az ingatlanügynökségek és azok a cégek, amelyek ingatlanokat adnak-vesznek, szintén érintettek, mivel az ingatlanpiacon gyakran előfordulhatnak pénzmosási kísérletek.

8. Nem pénzügyi vállalkozások, amelyek szolgáltatásokkal kapcsolatosan pénzügyi tranzakciókat végeznek (pl. jogi tanácsadás, könyvvizsgálat, vagyonkezelés).

9. Online platformok és e-kereskedők: Az olyan online platformok és e-kereskedők is érintettek, akik online pénzügyi tranzakciókat bonyolítanak le, mint például digitális piacterek.

A frissítés fő célja, hogy biztosítsák a pénzmosás megelőzésére és az illegális tevékenységek kiszűrésére vonatkozó új jogszabályoknak való megfelelést. Az új szabályozások gyakran érintik a kockázatelemzési eljárásokat, az ügyfél-azonosítást, valamint az ellenőrzési és jelentési kötelezettségeket.

A cégeknek tehát figyelemmel kell kísérniük a 2024-es jogszabályváltozásokat, és szükség szerint frissíteniük kell pénzmosási szabályzataikat, hogy megfeleljenek a hatályos előírásoknak.

A 2024-es pénzmosás elleni szabályozás frissítésével kapcsolatosan a cégeknek és pénzügyi intézményeknek a következő főbb területeken kell végrehajtaniuk a szükséges módosításokat a kockázatelemzési eljárások, ügyfél-azonosítás, valamint az ellenőrzési és jelentési kötelezettségek vonatkozásában:

1. Kockázatelemzési eljárások:

– Kockázatértékelési eljárások kidolgozása: A pénzmosás kockázatának felmérésére és értékelésére irányuló eljárások. A cégeknek részletes kockázati felmérést kell végezniük az ügyfelek, tranzakciók, országok és pénzügyi eszközök tekintetében, hogy meghatározzák a potenciális pénzmosás kockázatát.

– Folyamatos kockázati felülvizsgálat: A pénzmosás elleni kockázatelemzési eljárásokat rendszeresen frissíteni és felülvizsgálni kell, hogy azok mindig a legfrissebb jogszabályoknak és piaci trendeknek megfeleljenek.

– Kockázat-alapú megközelítés: A cégeknek alkalmazniuk kell a kockázat-alapú megközelítést, amely lehetővé teszi számukra, hogy az egyes ügyfelek és tranzakciók kockázatát az ügyfél profilja és tevékenysége alapján értékeljék, így biztosítva a fokozott figyelmet igénylő tranzakciók megfelelő vizsgálatát.

– Magas kockázatú ügyfelek és tranzakciók kiemelt kezelése: Az olyan ügyfelek és tranzakciók, amelyek magas pénzmosás kockázatot hordoznak (pl. politikailag kiemelt személyek – PEP-ek, offshore cégek), különös figyelmet kell kapjanak, és szigorúbb ellenőrzéseken kell átesniük.

2. Ügyfél-azonosítás (CDD – Customer Due Diligence):

– Ügyfél-azonosítási kötelezettség: Az ügyfelekről egyértelmű és hiteles információkat kell gyűjteni, beleértve a személyazonosságot, a jogi státuszt (pl. vállalatok esetében a tulajdonosi struktúrát), valamint az ügyfél tevékenységi körét és forrásait.

– Kibővített ügyfél-azonosítás (EDD – Enhanced Due Diligence): Magas kockázatú ügyfelek, például politikailag kiemelt személyek (PEP-ek), offshore cégek, vagy más magas kockázatú országokban bejegyzett cégek esetében részletesebb és alaposabb ügyfél-azonosítási eljárásokat kell alkalmazni.

– Ügyfélprofilok kialakítása és fenntartása: Minden ügyfélről egy részletes profil készítése, amely tartalmazza a tevékenységét, a tranzakcióinak jellegét és azok kockázati szintjét. Ezt a profilt folyamatosan frissíteni kell, ha a körülmények változnak.

– Érvényesítő eljárások: Az ügyfél által megadott információkat érvényesíteni kell hiteles források segítségével (pl. kormányzati nyilvántartások, közjegyzői okiratok, hivatalos dokumentumok).

– A nem-személyes ügyfelek (pl. cégek) azonosítása: A jogi személyek és egyéb nem-személyes ügyfelek esetében biztosítani kell a tulajdonosi struktúra és a tényleges tulajdonosok (BO – Beneficial Owner) teljes körű azonosítását.

3. Ellenőrzési és jelentési kötelezettségek:

– Pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás gyanúja esetén jelentési kötelezettség: Ha bármilyen gyanú merül fel pénzmosásról vagy terrorizmus-finanszírozásról, akkor azt az illetékes hatóságoknak haladéktalanul jelenteni kell (pl. Pénzmosás Elleni Hatóság, pénzügyi felügyelet).

– Ügyfél- és tranzakciós információk naprakész nyilvántartása: A cégeknek biztosítaniuk kell, hogy minden ügyfél és tranzakcióról naprakész adatokat vezetnek, és hogy ezek az adatok könnyen hozzáférhetőek legyenek a szabályozó hatóságok számára.

– Képzés és tudatosság: A cégeknek kötelességük a munkavállalóik számára rendszeres pénzmosás elleni képzést biztosítani, hogy felismerjék a gyanús tevékenységeket, és tudják, hogyan kell azokat kezelni.

– Rendszeres belső auditok és ellenőrzés: A pénzmosás ellenes szabályozás megfelelőségének ellenőrzésére belső auditot kell végezni. Ez segít biztosítani, hogy a pénzmosás ellen alkalmazott intézkedések hatékonyak és megfelelőek legyenek.

– Jelentéstételi és dokumentációs kötelezettségek: Minden, a pénzmosás megelőzése érdekében tett intézkedést, valamint minden gyanús tranzakciót és ügyfélinterakciót részletesen dokumentálni kell. Az iratoknak és jelentéseknek a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell tárolódniuk és rendelkezésre kell állniuk az illetékes hatóságok számára.

Ezeket a területeket a cégek és pénzügyi szolgáltatók a 2024-es jogszabályváltozásoknak megfelelően kötelesek frissíteni és szigorítani, hogy biztosítani tudják a pénzmosás elleni hatékony védelmet és a jogszabályoknak való megfelelést.

Dr. Katona Géza, LL.M. ügyvéd (Rechtsanwalt / attorney at law)

___________________________________

Katona és Társai Ügyvédi Társulás 

(Katona & Partner Rechtsanwaltssozietät / Attorneys’ Association) 

H-106 Budapest, Tündérfürt utca 4. 

Tel.: +36 1 225 25 30

Mobil: + 36 70 344 0388

Fax: +36 1 700 27 57

g.katona@katonalaw.com

www.katonalaw.com

Segítünk kérdései megválaszolásában!

Ha kérdése merült fel a cikkben olvasottakkal kapcsolatban, ügyvédi irodánk szakértői örömmel segítenek Önnek.
Lépjen velünk kapcsolatba még ma!