Az adóköteles társasági jövedelem meghatározása és az azt követő adózás minden vállalkozás pénzügyi tervezésének alapvető szempontja. Ez a cikk az első a magyarországi társasági adózás fontos szabályait bemutató hétrészes cikksorozatban. A sorozat olyan témákkal foglalkozik, mint a társasági adó alap- és speciális szabályai, az extraprofit adó, a határokon átnyúló elbánás, az adókikerülés elleni küzdelem, a vállalati vagyonba történő befektetés, valamint a nem teljesítési bírságok.
Magyarországon egyoldalú állam, nincs szövetségi szintje. A társasági nyereséget általában állami szinten adóztatják, társasági adót (Társasági adó), regionális szinten pedig önkormányzati adót (Iparűzési adó) kell fizetni.
A szokásos társasági adó mértéke 9%; A 750 millió eurót meghaladó konszolidált árbevételű cégcsoportokra azonban – az OECD-EU jogszabályoknak megfelelően – 15%-os globális minimumkulcsot alkalmaznak.
A szokásos önkormányzati adó mértéke 2%. Csökkenthető önkormányzati szintű regionális adószabályokkal.
A társasági és önkormányzati adó mértéke elvileg nem változik sem a jövedelem jellegétől, sem az adózó méretétől függően.
A társasági adót és az önkormányzati adót különböző adóalapokon vetik ki:
- A társasági adó alapja az adóalany éves beszámolójából származó nettó nyereség/veszteség; és
- Az önkormányzati adó alapja az adózó vállalkozási tevékenységből származó árbevétele, amelyből azonban a munkaerőköltség, mint fő tétel ráfordítása nem vonható le. A 25 MFt-ot meg nem haladó árbevételű kisvállalkozók, illetve a 120 MFt-ot meg nem haladó árbevételű kiskereskedők egyösszegű önkormányzati adót élveznek.
Elvileg a társasági adó és az önkormányzati adó alapját képező vállalkozási eredménynek minősül a társasági társaság által megszerzett jövedelem, függetlenül a bevétel jellegétől (pl. kereskedési bevétel, osztalék, tőkenyereség).
A magyar belföldi illetőségű társaságok a Magyarországon realizált jövedelmük után társasági adót kötelesek fizetni. A világméretű bevétel csak akkor számít bele a bázisába, ha azt a magyar anyavállalat külföldi fióktelepein keresztül realizálják külföldön.
A külföldi illetőségű adóalanyok csak a magyar területen elért nyereség után adóztathatók, ha
a) belföldi telephelyen végez üzleti tevékenységet,
b) ingatlantulajdonos társaságban (ingatlannal rendelkező társaság részvényese) részesedésének cseréjével szerez bevételt.
Általános szabály, hogy az adóveszteség 5 következő pénzügyi évre átvihető, és a jövőbeni társaságiadó-nyereség beszámítására használható fel a beszámítás tárgyát képező év társasági adóalapjának 50%-áig. Az ingatlanbefektetési vállalkozások nem élhetnek ezzel a beszámítási lehetőséggel, mivel kiemelt adóalanyok.
A korlátozott világszintű adózási elv szerint a külföldön (vagyis magyar illetőségű társaság külföldi fióktelepén keresztül) elszenvedett adóveszteség felhasználható a belföldi adóköteles nyereség (ha van ilyen) beszámítására.
Általános szabály, hogy a jövedelem címzettje/jogosultja adóköteles. A csoportos társasági adóalanyok adókedvezményei azonban megállapíthatók.
A csoportos társasági adóalany az adókedvezmények alkalmazása szempontjából egyetlen adóalanynak minősül, így az adókedvezményt a csoportos társasági adóalany veszi igénybe, nem pedig az egyes csoporttagok. Az adókedvezménnyel kapcsolatos jognyilatkozatot csak a csoport képviselője teheti meg.
A csoportos társasági adóalany akkor vehet igénybe adókedvezményt, ha valamelyik csoporttagja vállalja a szükséges feltételek teljesítését és ez a csoporttag azokat ténylegesen teljesíti. A filmes produkciókat és a látványcsapatsportokat a csoporttagok támogatják.
Különösen a társasági adókötelesek a társasági adón kívüli egyéb jogalanyok is: vállalkozók, szövetkezetek, beleértve az európai szövetkezeteket, állami társaságok, ügyvédi irodák és közjegyzői irodák, közalapítványok és a társaságoktól eltérő magánszervezetek, magántrösztök, amelyek fő célja az üzleti tevékenység végzése.
Ez a cikk általános bevezetést nyújt a magyarországi társaságiadó-szabályozáshoz, és nem tekinthető konkrét jogi tanácsadásnak.