Ez a cikk a hét részes sorozatunk negyedik része, amely a magyarországi társasági adózás legfontosabb szabályait mutatja be. Jelen részben a beruházás tárgyi eszközökbe adójogi kezelését vizsgáljuk, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra (kkv), a kutatás-fejlesztési (K+F) célú befektetésekre, a készletek értékelésére, valamint a származtatott pénzügyi eszközök adózási szabályaira. A sorozat következő részei a határon átnyúló adózásra, az adóelkerülés elleni szabályokra és a nem teljesítéshez kapcsolódó szankciókra fognak fókuszálni.
—
1. KKV beruházási kedvezmény (2025)
A 2025. évben is elérhető a mikro-, kis- és középvállalkozások számára az ún. beruházási adóalap-kedvezmény, amely alapján a társaság csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha az alábbi beruházási formákat valósítja meg (beruházás tárgyi eszközökbe):
Olyan immateriális javak értéke, amelyek még nem kerültek használatba az üzemi működés keretében (pl. szoftverlicencek, szellemi tulajdon),
Még üzembe nem helyezett műszaki berendezések, gépek, közvetlenül az üzleti tevékenységet szolgáló járművek beszerzési értéke,
Épületek, ingatlanok rendeltetésváltása, bővítése, átalakítása, felújítása, amely az eszköz könyv szerinti értékét növeli,
A tárgyévben aktivált új szoftvertermékek és szellemi alkotások használati jogának értéke,
Bérleményen a bérlő által végrehajtott és aktivált beruházások, felújítások értéke.
A beruházás tárgyi eszközökbe, mint adóalap-csökkentési lehetőség hozzájárul a kkv-szektor technológiai megújulásához és fejlesztéséhez.
—
2. Fejlesztési adókedvezmény K+F beruházásokra
A társaságok, amelyek jelentős összeget fektetnek meghatározott kutatás-fejlesztési tevékenységekbe, fejlesztési adókedvezményre lehetnek jogosultak. Ez akár a társasági adó 80%-át is elérheti, és több év alatt is felhasználható. Az igénybevétel feltétele a minimális beruházási érték, valamint az adóhatósághoz (NAV) történő előzetes bejelentés vagy engedélyeztetés lehet.
Ez a kedvezmény fontos eleme Magyarország innovációt ösztönző gazdaságpolitikájának, és összhangban áll az uniós állami támogatási szabályokkal is.
—
3. Készletek értékelése
A magyar társasági adószabályok 2025-ben sem tartalmaznak külön kedvezményt a készletekhez kapcsolódóan, azonban az értékelést a számviteli törvénnyel összhangban kell elvégezni: a beszerzési vagy előállítási költség, illetve a piaci érték közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni. A vállalkozás választhat a FIFO, LIFO vagy a súlyozott átlagáras (WAC) módszerek közül, és ezt következetesen kell alkalmaznia.
—
4. Származtatott pénzügyi eszközök
A magyar adójog 2025-ben sem tartalmaz külön rendelkezést a származtatott pénzügyi eszközök (derivatívák) adózására. Ezek nyeresége vagy vesztesége – a piaci értéken történő év végi értékelés alapján – számviteli eredményként jelenik meg, és így a társasági adóalapban is figyelembe veendő. Az értékelés során az IFRS vagy a hazai számviteli szabályok alkalmazandók.
—
Jogi nyilatkozat: A jelen cikk általános tájékoztatásul szolgál, és nem minősül konkrét jogi vagy adótanácsadásnak. Egyedi kérdések esetén kérjük, forduljon ügyvédi irodánkhoz.
Dr. Katona Géza, LL.M. ügyvéd (Rechtsanwalt / attorney at law)
___________________________________
Katona és Társai Ügyvédi Társulás
(Katona & Partner Rechtsanwaltssozietät / Attorneys’ Association)
H-1106 Budapest, Tündérfürt utca 4.
Tel.: +36 1 225 25 30
Mobil: + 36 70 344 0388
Fax: +36 1 700 27 57