Ez a cikk az ötödik része a magyarországi társasági adózás fontos szabályait bemutató hétrészes cikksorozatnak. Miután bemutattuk a társasági adó alapjait és speciális rendszereit, most a határon átnyúló adózási szabályokat foglaljuk össze. A sorozat későbbi részeiben olyan témákkal foglalkozunk, mint az adóelkerülés elleni küzdelem és a meg nem felelés esetén kiszabott büntetések.
A külföldi illetőségű adóalanyok társaságiadó-kötelezettsége korlátozott, azaz csak akkor terjed ki a Magyarországról származó jövedelemre, ha:
a) a külföldi vállalkozás belföldi telephelyen végez üzleti tevékenységet,
b) magyar ingatlannal rendelkező társaság külföldi részvényese a meglévő üzletrészével kereskedik, és ebből bevételt szerez,
c) a külföldi vállalkozás fordított hibrid gazdálkodó szervezetben vesz részt. Ilyen esetekben a nem rezidens jogalany belföldi illetőségű adóalanynak minősül. A fordított hibrid gazdálkodó szervezet a Magyarországon adóztatható olyan jövedelmeket, amelyek a magyar vagy más adójogszabályok szerint nem adóztathatók.
Magyarország a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Modellegyezménye szerint köti meg. Az egyezmények rendelkezései általában felülírják a hazai jogszabályokat, függetlenül attól, hogy azok előbb vagy később léptek-e hatályba. Szerződés hiányában a külföldön fizetett társasági adó nem vehető figyelembe a magyar adózási kötelezettségek csökkentésére.
Magyarország nem alkalmaz forrásadót a nem rezidens vállalkozások számára kifizetett kamatra, jogdíjra, szolgáltatási díjra és osztalékra, így ezekre a kifizetésekre nincs magyar forrásadó.
A magyar adójog értelmében azoknak a külföldi társaságoknak, amelyek adóügyi illetőségüket Magyarországra helyezik át, eszközeiket és kötelezettségeiket a valós piaci értékükön kell számba venniük.
A magyar jogi személyek részvényeinek megszerzésénél a felvásárlónak a részvényeket beszerzési költségen kell aktiválnia. A részvények elidegenítésekor a tőkenyereség 9%-os társaságiadó-kötelezettség alá esik. A tőkenyereséget úgy számítják ki, hogy az eladásból származó bevételből levonják a részvények elidegenítéskori könyv szerinti értékét, csökkentve az elidegenítés költségeivel.
A társaságok kérhetnek adómegállapítást a magyar adóhatóságtól az eszközeik és forrásaik adóértékére vonatkozóan.
Ha egy magyar társaság adóügyi illetőségét Magyarországra helyezi át, akkor adóköteles eseményt vált ki. Ebben az esetben a nem realizált tőkenyereség, amelyet az eszközök valós piaci értéke alapján számítanak, társasági adó alá esik a kilépés pénzügyi évében.
A magyar cégek jogosultak a kilépési illeték öt éves részletekben történő kifizetésére.
Ez a cikk általános bevezetést nyújt a magyarországi társaságiadó-szabályozásba, és nem tekinthető konkrét jogi tanácsadásnak.
Dr. Katona Géza, LL.M. ügyvéd (Rechtsanwalt / attorney at law)
___________________________________
Katona és Társai Ügyvédi Társulás
(Katona & Partner Rechtsanwaltssozietät / Attorneys’ Association)
H-106 Budapest, Tündérfürt utca 4.
Tel.: +36 1 225 25 30
Mobil: + 36 70 344 0388
Fax: +36 1 700 27 57