Ez a cikk az ötödik cikk a magyarországi társasági adózás fontos szabályait bemutató hétrészes cikksorozatban. A magyarországi társasági adó alapkereteinek és speciális rendszereinek ismertetése után összefoglalót adunk a határon átnyúló elbánásról. A sorozat később olyan témákkal foglalkozik, mint az elkerülés elleni küzdelem és a meg nem felelés büntetései.
A külföldi illetőségű adóalany társaságiadó-kötelezettsége korlátolt adókötelezettség, azaz csak akkor terjed ki a Magyarországról származó jövedelemre, ha:
a) a külföldi vállalkozó belföldi telephelyen végez üzleti tevékenységet,
b) magyar ingatlannal rendelkező társaság külföldi részvényese meglévő üzletrészével kereskedik, és ezáltal bevételre tesz szert,
c) fordított hibrid gazdálkodó szervezetben való részvétel. Ebben az esetben a nem rezidens jogalany belföldi illetőségű adóalany lesz. A fordított hibrid gazdálkodó szervezet olyan szervezet A fordított hibrid szervezet bevétele annyiban adóztatható Magyarországon, amennyiben ez a bevétel a magyar vagy más adójogrendszer adótörvényei szerint nem adóztatható.
A magyar kormány által aláírt kettős adóztatásról szóló egyezmények általában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Modellegyezményét követik. Általában a szerződés rendelkezései felülírják a hazai rendelkezéseket (függetlenül attól, hogy a hazai rendelkezések előtt vagy után kerültek-e hatályba). Szerződések hiányában a magyar adóalanyok által külföldön megfizetett társaságiadó-kötelezettségek után nincs kedvezmény a magyar társasági adóból.
Magyarország nem vet ki forrásadót a nem rezidens vállalkozásoknak teljesített kifizetésekre; azaz a kamat, jogdíj, szolgáltatási díj és osztalék (stb.) kifizetésére nem vonatkozik magyar forrásadó.
A magyar adójog értelmében azoknak a külföldi társaságoknak, amelyek adóügyi illetőségüket Magyarországra helyezik át, adózási szempontból valós piaci értéken kell eszközeiket és kötelezettségeiket felemelni.
Magyar jogi személy részvényeinek megszerzésekor a felvásárlónak a részvényeket azok beszerzési költségén kell aktiválnia. A részvények jövőbeni elidegenítése esetén a tőkenyereség 9%-os társaságiadó-köteles. A tőkenyereséget úgy számítják ki, hogy az értékesítésből származó bevételből levonják a részvények elidegenítéskori könyv szerinti értékét, csökkentve az elidegenítés költségeivel.
A társaságok azonban kérhetnek adómegállapítást a magyar adóhatóságtól az eszközeikhez és forrásaikhoz rendelhető adóértékekre vonatkozóan.
Az a magyar társaság, amely adóügyi illetőségét Magyarországra helyezi át, Magyarországon adóköteles eseményt vált ki.
Ebben az esetben az eszközeinek valós piaci értéke alapján számított nem realizált tőkenyereség a kilépés pénzügyi évében társaságiadó-köteles.
A magyar cégek azonban jogosultak a kilépési illeték megfizetését évente öt részletben kérni.
Ez a cikk általános bevezetést nyújt a magyarországi társaságiadó-szabályozáshoz, és nem tekinthető konkrét jogi tanácsadásnak.