Társasági adózás Magyarországon: Ez a cikk a magyarországi társasági adózásról szóló átfogó, hét részes sorozatunk negyedik része. Míg az előző részek az általános szabályokat és adóelőnyöket tárgyalták, ez a rész a tárgyi eszközökbe történő beruházások adókezelésére összpontosít — egy kulcsfontosságú terület a vállalkozások számára, amelyek célja a működésük bővítése vagy az adózás szempontjából optimalizált jövedelem elérése. A sorozat következő részeiben a határokon átnyúló adózás, az adóelkerülés elleni szabályozás és a jogszabályoknak való nem megfelelés következményei kerülnek majd terítékre.
1. KKV Beruházási Kedvezmény (2025)
A magyarországi kis- és középvállalkozások (KKV-k) bizonyos tőkebefektetési feltételek mellett jogosultak a társasági adóalap csökkentésére. A 2025-ös szabályok lehetővé teszik, hogy az adóalap csökkenjen a következő beruházások értékével:
- A cég működésében még nem használt immateriális javak;
- A cég működését közvetlenül támogató, de még nem működő tárgyi eszközök (technikai berendezések, gépek, járművek);
- Az ingatlan felújítása, bővítése, átalakítása vagy átváltoztatása, amennyiben ezek növelik az ingatlan könyv szerinti értékét;
- Szellemi tulajdonjogok és új szoftverlicencek, amelyeket a tárgyévre vonatkozóan szereztek meg és könyveltek;
- A bérlő által bérleményen végzett és tőkésített beruházások és felújítások.
Ez az adókedvezmény támogatja a vállalkozások növekedését, korszerűsítését és technológiai megújulását a KKV szektorban.
2. Fejlesztési Adójóváírás a K+F Beruházásokhoz
A magyar társasági adójog továbbra is támogatja a kutatás-fejlesztést (K+F) a fejlesztési adójóváírással, amely 2025-ben is elérhető az éves társasági adókötelezettség legfeljebb 80%-áig. A jogosult vállalkozásoknak jelentős beruházásokat kell végrehajtaniuk, amelyek a magyar vagy EU-s definíciók szerint K+F tevékenységnek minősülnek.
Az adójóváírás igénybevételéhez előzetes értesítés vagy engedélyezés szükséges a Magyar Adóhatóságtól (NAV), különösen nagyobb volumenű projektek vagy állami támogatási küszöbök elérése esetén.
3. Készletértékelés
Magyarországon a készletekhez nincsenek külön adókedvezmények vagy ösztönzők, de az adójog az értékeléshez a számviteli szabályozásokra támaszkodik. A készletek értékét az alábbiak szerint kell meghatározni a számviteli elveknek megfelelően:
- Az alacsonyabbik érték alkalmazása az acquisíciós/termelési költség vagy a piaci érték között.
A készlet költségelszámolásához a következő három módszer közül választhatnak az adózók:
- FIFO (First In, First Out – Első be, első ki),
- LIFO (Last In, First Out – Utolsó be, első ki),
- WAC (Weighted Average Cost – Súlyozott átlagos költség).
A választott módszert következetesen kell alkalmazni és a cég számviteli politikájában közzé kell tenni.
4. Származtatott Pénzügyi Eszközök
A magyar adójog nem biztosít külön adózási rendszert a származtatott pénzügyi eszközök számára. A származtatott eszközök év végi fair market értéken történő újraértékeléséből származó nyereségeket vagy veszteségeket be kell vonni a társasági adóalapba a magyar számviteli standardok vagy IFRS szerint, ha alkalmazható.
Ez az eljárás biztosítja, hogy a cég számviteli és adózási helyzete összhangban legyen a pénzügyi kockázatkezelési eszközökkel, mint például opciók, határidős ügyletek, swapok és futures.
Felelősség Korlátozása
Ez a cikk általános áttekintést nyújt a Társasági adózás Magyarországon témában, a magyar társasági adószabályok 2025-ös állapotáról. Nem jogi vagy adótanácsadásként készült. Személyre szabott megoldásokhoz kérjük, forduljon jogi vagy adótanácsadójához.
Dr. Katona Géza, LL.M. ügyvéd (Rechtsanwalt / attorney at law)
___________________________________
Katona és Társai Ügyvédi Társulás
(Katona & Partner Rechtsanwaltssozietät / Attorneys’ Association)
H-1106 Budapest, Tündérfürt utca 4.
Tel.: +36 1 225 25 30
Mobil: + 36 70 344 0388
Fax: +36 1 700 27 57