Termékek magyarországi forgalomba hozatala – Címkézés

Az EU egységes piacot alkot, de még mindig sok kérdés merül fel az egyik uniós országban már kereskedelmi forgalomban lévő termékek magyarországi forgalomba hozatalával kapcsolatban.
A bizonytalanságok – jogosan – elsősorban abból adódnak, hogy az EU-ban a fogyasztóvédelem – akár szerteágazóan is – kiemelt szerepet tölt be, és minden terméket a magas színvonalhoz mérnek.
Ha a termékek bármely szempontból nem felelnek meg a fogyasztóvédelmi előírásoknak, az tetemes bírságot és egyéb anyagi veszteséget vonhat maga után (pl. termék kivonása a forgalomból).

A következőkben megismertetjük a termékek, illetve egyes termékcsoportok magyarországi forgalomba hozatalakor betartandó szabályokkal.

I. Jogi rendelkezések

A fogyasztóvédelmet uniós szinten számos, többnyire közvetlenül kötelező erejű és alkalmazandó rendelet – irányelv – szabályozza.
A szabályok egyrészt általánosan vonatkoznak a termékekre (pl. nyelvi előírások), másrészt viszont termékcsoportokra vonatkoznak, ami különösen igaz az élelmiszerekre.

Ezen túlmenően az egyes tagországokban, különösen az egyes termékcsoportokra (például Magyarországon az országspecifikus szeszes italokra) lehetnek speciális előírások, amelyeket szintén figyelembe kell venni.

II. Általános szabályok

Egy termék forgalomba hozatalának alapvető és úgymond alapvető szabályai vannak, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

a) Az információ formája és nyelve

A Magyarországon forgalmazott termékek esetében a termékinformációkat mindig magyar nyelven kell megadni, így nem elegendő a termékhez már mellékelt idegen nyelvű információ, még akkor sem, ha az már elérhető olyan nyelven (pl. angolul), amelyet a legtöbben valószínűleg megértenek.
A nyelvezet azonban önmagában nem elég, hiszen a tájékoztatásnak világosnak és egyértelműnek kell lennie, vagyis az ítélkezési gyakorlat szerint érthetőnek kell lennie „egy átlagos fogyasztó számára, aki ésszerűen tájékozott, figyelmes és intelligens”. Mivel a nyelvi kritériumnak vannak formai és tartalmi elemei is, nem elegendő a saját belátása szerint kiválasztott információkat magyarul megadni.

b) Ár feltüntetése

A fogyasztókat általában írásban, világos, könnyen azonosítható és olvasható formában tájékoztatják az eladásra kínált termék eladási áráról és egységáráról.
Az árat mindig forintban, azaz törvényes fizetőeszközben kell megadni.
Egyes esetekben kivételek vannak az ár feltüntetése alól, pl.

III. A „termék” kifejezés

Termék: minden olyan ingó vagyontárgy, amelyet a fogyasztónak és a felhasználónak szántak, és amelyet az ügylet során ellenérték fejében szállítanak vagy bocsátanak rendelkezésre, vagy új, használt vagy újrahasznosított állapotban, az élelmiszerek kivételével.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a „termék” jogi meghatározása nem egyezik meg a hétköznapi nyelvvel, hiszen az élelmiszer nem tartozik ebbe a kategóriába, és külön kategóriát képvisel.

c) Tájékoztatási szabályok

A jogszabály célja, hogy azok a termékek, amelyekre vonatkozik, megfeleljenek az egészségügyi, biztonsági és fogyasztóvédelmi követelményeknek, vagyis azoknak a feltételeknek, amelyek mellett a termékek forgalomba kerülnek.

1) Használati utasítások, figyelmeztetések és szimbólumok

Az uniós vagy nemzeti jog által megkövetelt mértékben minden Magyarországon forgalomba hozott terméket szállítani kell

  • A használati utasítás a fogyasztó vagy felhasználó számára tartós formában nyújtott tájékoztatás a termék rendeltetésszerű és biztonságos használatáról, tárolásáról és kezeléséről.
  • Biztonsági utasítások, amelyek azt jelentik, hogy ha a termék használatával kapcsolatos kockázatok nem azonnal, figyelmeztetés nélkül nyilvánvalóak, elengedhetetlen a fogyasztók és a felhasználók írásbeli figyelmeztetése annak érdekében, hogy felmérhessék a termék rendeltetésszerű vagy ésszerűen előrelátható használatából eredő veszélyeket, és megtegyék az óvintézkedéseket.
  • Ahol jogszabály előírja (és csak ebben az esetben, azaz nem önkéntes), a terméken fel kell tüntetni a CE-jelölést, amely jelzi, hogy a termék megfelel a vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabályok követelményeinek.
  • A gyártónak jelöléseket kell elhelyeznie a terméken annak azonosítása érdekében. A címkézést úgy kell elhelyezni, hogy a termék pontosan azonosítható legyen. A termékazonosító lehet a termék típusa, cikkszáma, modellje vagy sorozatszáma vagy más egyedi azonosító.

3) Információnyújtás

  • Kezelési és használati útmutatók, valamint biztonsági utasítások
    Ezeket az egyes termékcsoportok specifikációiban meghatározott formában, jelleggel és tartalommal kell megadni (azaz e tekintetben nem általánosan alkalmazhatók)
  • A használati utasítást és a kezelési utasítást kell
  • világos és egyértelmű legyen, vagyis jogi definíció hiányában, véleményünk szerint és az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően könnyen érthető legyen az „átlagfogyasztó, aki ésszerűen tájékozott, figyelmes és intelligens” szintjén.
  • és tartalmaznia kell a gyártó idegen nyelvű használati és kezelési útmutatójában szereplő összes információt, azaz a magyar címkén fel kell tüntetni a gyártó által az EU-n kívülről közölt információk tartalmát a nemzeti/közösségi információs szabványoknak megfelelően.
  • a CE-jelölést jól láthatóan és olvashatóan kell elhelyezni, és nem lehet a terméken elhelyezni olyan jeleket vagy jelöléseket, amelyek összetéveszthetők a CE-jelölés jelentésével vagy formájával.
  • a termék címkéje
    magára a termékre kell helyezni.
  • Információ a gyártóról és az importőrről
    elsõsorban a terméken, majd (ha a terméken nincs hely) a csomagolásán vagy a terméket kísérõ dokumentációban kell feltüntetni.

Termékeink magyarországi forgalomba hozataláról – címkézésről szóló sorozatunk következő részében az egyes termékcsoportokra vonatkozó szabályokról olvashat!

Segítünk kérdései megválaszolásában!

Ha kérdése merült fel a cikkben olvasottakkal kapcsolatban, ügyvédi irodánk szakértői örömmel segítenek Önnek.
Lépjen velünk kapcsolatba még ma!