Az ügyvezetői felelősség szabályaiban tavaly jelentős változás történt a Csődtörvényben, amit a koronavírus okozta gazdasági krízis szinte teljesen háttérbe szorított. Amennyiben a bíróság megállapítja a felszámolási eljárás alatt, hogy egy társaság korábbi vezetője a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben nem a hitelezők érdekeinek figyelembe vételével járt el, akkor személyes vagyonával felel.
Korábban a felelősségmegállapítás után 90 nap állt rendelkezésre arra, hogy a hitelezők vagy a felszámoló pert indítson a társaság egykori vezetője ellen, amelyben követeléseik kiegyenlítését kérhették az ügyvezető magánvagyonából. Az elmúlt évi módosítások után azonban már 5 év áll rendelkezésre, hogy ezt a marasztalási eljárást elindítsák ellene.
A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint ráadásul az ilyen perek komoly összegekről szólnak. Egyes statisztikák szerint az elindított perek 56 százalékában ugyanis 10 millió forint feletti összegre kérték a felelősség megállapítását. Az elsőfokú bíróságok pedig az eljárások kétharmadában helyt is adtak a kereseteknek.
Amennyiben az ügyvezető úgy ítéli meg, hogy a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzethez közelít, akkor a felelősség alóli mentesülés érdekében haladéktalanul hívja össze a taggyűlést. Ezen dokumentálhatóan olyan tájékoztatást kell adni, amiből kiderül a vállalat helyzete és egyben ésszerű intézkedési javaslattal is szükségszerű előállnia. Legalább ennyire hangsúlyos, hogy mindezek mellett semmilyen további intézkedést ne tegyen, amivel a hitelezői veszteségeket növelheti. Ebben az esetben a cég vezetője elkerülheti a felelősséget