1. Általános bevezetés
2025-ben az európai vámrendszer elsődleges célja továbbra is az EU-n belüli ipar védelme a harmadik országokból származó tisztességtelen versennyel szemben. A harmadik országból származó árukra kivetett vámok (harmadik országbeli vámok) védelmi intézkedésként szolgálnak, és egyszeri alkalommal, az importáláskor kerülnek kivetésre. Az EU-n belül előállított árukra nem vetnek ki vámot.
A fiskális szempont másodlagos: a vámbevételek 75%-a továbbra is az EU költségvetését gazdagítja, 25%-a pedig a tagállamokat illeti meg.
Az EU közös vámtarifarendszerét preferenciális megállapodások egészítik ki, például az új EU–Új-Zéland szabadkereskedelmi megállapodás (2024 óta hatályos), illetve régebbi egyezmények (pl. Mexikóval, Chilével) modernizálása. Emellett autonóm vámfelfüggesztések, vámkontingensek és a fejlődő országok számára biztosított vámkedvezmények is érvényben vannak az átdolgozott Általános Preferenciarendszer (APS+) keretében.
Egyre jelentősebbé válik a biztonsági szempont: az EU vámreformját követően (az átdolgozott Uniós Vámkódex és annak végrehajtási rendeleteinek 2023 végéig kötelező alkalmazása) a digitális kockázatelemzést, az informatikai alapú vámszoftvereket és az AEO-tanúsítványt intenzíven alkalmazzák az ellátási lánc biztonságának biztosítására.
Az általános forgalmi adó (áfa) és a jövedéki adók (pl. dohányra, alkoholra, energiára) ezzel szemben klasszikus adóeszközök maradnak az államháztartások finanszírozására – függetlenül az áru eredetétől. Az áfa minden árura és szolgáltatásra kiterjed, míg a jövedéki adók kizárólag meghatározott termékcsoportokra vonatkoznak.
2. Vám- és áfakötelezettség keletkezése
A vámkötelezettség általános esetben az Uniós Vámkódex 77. cikke alapján akkor keletkezik, amikor a nem uniós árut szabad forgalomba bocsátják. Ezen túlmenően a Vámkódex 79. cikke szerint vámkötelezettség keletkezhet jogsértő behozatal vagy szabálytalan felhasználás esetén is.
Nem minden importálás eredményez automatikusan vámkötelezettséget. A vámhatósági felügyelet már az áru tényleges határátlépésével kezdődik, nem csak akkor, amikor az árut vámeljárás alá vonják.
Az import áfa (EUSt) viszont akkor keletkezik, amikor az árut szabad forgalomba bocsátják, így az „belföldi felhasználásúnak” minősül. Az import áfa nemzeti adónak számít, de az EU harmonizált áfarendszerének (2006/112/EK irányelv – Áfa-irányelv) hatálya alá tartozik.
Az import áfa fogyasztási adó jellege megkülönbözteti azt a vámtól: nem vámszabályok alapján keletkezik, hanem a nemzeti áfatörvény (UStG) és az EU-s áfa-irányelv szabályai alapján.
3. Import áfa levonása (előzetes adó levonás)
A 2006/112/EK áfa-irányelv 168. cikk e) pontja szerint az előzetes áfa levonásához nem szükséges az import áfa tényleges megfizetése, elegendő, ha az adó fizetendő. Ezt az Európai Bíróság Veleclair ügyben hozott ítélete (C-414/10) is megerősítette.
Németország ennek nyomán módosította az UStG 15. § (1) bekezdés 1. mondatának 2. pontját: az import áfa tényleges megfizetése már nem feltétele az előzetes adó levonásának, feltéve, hogy az adóalany importőrként jár el és jogosult az áfa levonására.
Ez 2025-ben is érvényes: a vállalkozó az import áfát előzetes adóként levonhatja már akkor, amikor az adófizetési kötelezettség a jogalap alapján keletkezik – függetlenül attól, hogy az adót ténylegesen megfizették-e, feltéve, hogy nincs visszaélés vagy csalás.
4. Import áfa levonása a rendelkezési jogosultságtól függően
A német gyakorlatban az előzetes adó levonását gyakran még mindig az import időpontjában fennálló rendelkezési joghoz kötik. Ezt a nézetet azonban több pénzügyi bíróság és az Európai Bíróság is enyhítette.
Nem az a döntő, hogy ki rendelkezett ténylegesen az áru felett, hanem az, hogy ki lép fel az import áfa alanyaként – amit a vámhatósági határozat (import határozat) bizonyít.
A Hamburgi Pénzügyi Bíróság (5 K 302/09) döntése alapján az előzetes adó levonása akkor is megilleti az importőrt, ha az áru felett nem rendelkezett ténylegesen – amennyiben gazdasági terhet visel és saját nevében jár el.
2025-re a német pénzügyi bíráskodás egyre inkább közeledik az uniós áfa-semlegességi elv értelmezéséhez.
5. Aktuális fejlemények 2025-ben
- EU vámjog 2025: Az Uniós Vámkódex reformja a végső végrehajtási szakaszba lépett. Az EU Customs Data Hub teljes bevezetése 2028-ra várható.
- Digitalizáció: A vámügyek teljes körű elektronikus intézése 2025 májusától Németországban kötelező. Az ATLAS rendszer frissítése megtörtént (11.0 verzió).
- Import áfa áthelyezés (reverse charge): Egyre több tagállamban (pl. Franciaország, Belgium, Ausztria) az import áfát csak könyveléstechnikai úton rögzítik, a „reverse charge” eljárás keretében. Németországban ez eddig csak korlátozottan alkalmazható (§ 21 (2) UStG).
- Származási szabályok 2025: Új kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokkal (pl. Indiával folytatott tárgyalások) kibővített kumulációs szabályokat vezetnek be.
Összegzés
Az EU 2025-ben egyre inkább a vám- és áfarendszer harmonizálására és digitalizálására törekszik. Míg a vám elsősorban védelmi és biztonsági célokat szolgál, az import áfa továbbra is az áfarendszer kulcseleme marad, amelynek levonhatósága változatlanul az uniós adósemlegességi elvekhez igazodik.
Dr. Katona Géza, LL.M. ügyvéd
(Rechtsanwalt / attorney at law)
Katona és Társai Ügyvédi Társulás
(Katona & Partner Rechtsanwaltssozietät / Attorneys’ Association)
H-106 Budapest, Tündérfürt utca 4.
Tel.: +36 1 225 25 30
Mobil: +36 70 344 0388
Fax: +36 1 700 27 57
E-mail: g.katona@katonalaw.com
Web: www.katonalaw.com
Vámok és áfa az Európai Unióban (2025. évi jogi helyzet)
1. Általános bevezetés
2025-ben az európai vámrendszer elsődleges célja továbbra is az EU-n belüli ipar védelme a harmadik országokból származó tisztességtelen versennyel szemben. A harmadik országból származó árukra kivetett vámok (harmadik országbeli vámok) védelmi intézkedésként szolgálnak, és egyszeri alkalommal, az importáláskor kerülnek kivetésre. Az EU-n belül előállított árukra nem vetnek ki vámot.
A fiskális szempont másodlagos: a vámbevételek 75%-a továbbra is az EU költségvetését gazdagítja, 25%-a pedig a tagállamokat illeti meg.
Az EU közös vámtarifarendszerét preferenciális megállapodások egészítik ki, például az új EU–Új-Zéland szabadkereskedelmi megállapodás (2024 óta hatályos), illetve régebbi egyezmények (pl. Mexikóval, Chilével) modernizálása. Emellett autonóm vámfelfüggesztések, vámkontingensek és a fejlődő országok számára biztosított vámkedvezmények is érvényben vannak az átdolgozott Általános Preferenciarendszer (APS+) keretében.
Egyre jelentősebbé válik a biztonsági szempont: az EU vámreformját követően (az átdolgozott Uniós Vámkódex és annak végrehajtási rendeleteinek 2023 végéig kötelező alkalmazása) a digitális kockázatelemzést, az informatikai alapú vámszoftvereket és az AEO-tanúsítványt intenzíven alkalmazzák az ellátási lánc biztonságának biztosítására.
Az általános forgalmi adó (áfa) és a jövedéki adók (pl. dohányra, alkoholra, energiára) ezzel szemben klasszikus adóeszközök maradnak az államháztartások finanszírozására – függetlenül az áru eredetétől. Az áfa minden árura és szolgáltatásra kiterjed, míg a jövedéki adók kizárólag meghatározott termékcsoportokra vonatkoznak.
2. Vám- és áfakötelezettség keletkezése
A vámkötelezettség általános esetben az Uniós Vámkódex 77. cikke alapján akkor keletkezik, amikor a nem uniós árut szabad forgalomba bocsátják. Ezen túlmenően a Vámkódex 79. cikke szerint vámkötelezettség keletkezhet jogsértő behozatal vagy szabálytalan felhasználás esetén is.
Nem minden importálás eredményez automatikusan vámkötelezettséget. A vámhatósági felügyelet már az áru tényleges határátlépésével kezdődik, nem csak akkor, amikor az árut vámeljárás alá vonják.
Az import áfa (EUSt) viszont akkor keletkezik, amikor az árut szabad forgalomba bocsátják, így az „belföldi felhasználásúnak” minősül. Az import áfa nemzeti adónak számít, de az EU harmonizált áfarendszerének (2006/112/EK irányelv – Áfa-irányelv) hatálya alá tartozik.
Az import áfa fogyasztási adó jellege megkülönbözteti azt a vámtól: nem vámszabályok alapján keletkezik, hanem a nemzeti áfatörvény (UStG) és az EU-s áfa-irányelv szabályai alapján.
3. Import áfa levonása (előzetes adó levonás)
A 2006/112/EK áfa-irányelv 168. cikk e) pontja szerint az előzetes áfa levonásához nem szükséges az import áfa tényleges megfizetése, elegendő, ha az adó fizetendő. Ezt az Európai Bíróság Veleclair ügyben hozott ítélete (C-414/10) is megerősítette.
Németország ennek nyomán módosította az UStG 15. § (1) bekezdés 1. mondatának 2. pontját: az import áfa tényleges megfizetése már nem feltétele az előzetes adó levonásának, feltéve, hogy az adóalany importőrként jár el és jogosult az áfa levonására.
Ez 2025-ben is érvényes: a vállalkozó az import áfát előzetes adóként levonhatja már akkor, amikor az adófizetési kötelezettség a jogalap alapján keletkezik – függetlenül attól, hogy az adót ténylegesen megfizették-e, feltéve, hogy nincs visszaélés vagy csalás.
4. Import áfa levonása a rendelkezési jogosultságtól függően
A német gyakorlatban az előzetes adó levonását gyakran még mindig az import időpontjában fennálló rendelkezési joghoz kötik. Ezt a nézetet azonban több pénzügyi bíróság és az Európai Bíróság is enyhítette.
Nem az a döntő, hogy ki rendelkezett ténylegesen az áru felett, hanem az, hogy ki lép fel az import áfa alanyaként – amit a vámhatósági határozat (import határozat) bizonyít.
A Hamburgi Pénzügyi Bíróság (5 K 302/09) döntése alapján az előzetes adó levonása akkor is megilleti az importőrt, ha az áru felett nem rendelkezett ténylegesen – amennyiben gazdasági terhet visel és saját nevében jár el.
2025-re a német pénzügyi bíráskodás egyre inkább közeledik az uniós áfa-semlegességi elv értelmezéséhez.
5. Aktuális fejlemények 2025-ben
- EU vámjog 2025: Az Uniós Vámkódex reformja a végső végrehajtási szakaszba lépett. Az EU Customs Data Hub teljes bevezetése 2028-ra várható.
- Digitalizáció: A vámügyek teljes körű elektronikus intézése 2025 májusától Németországban kötelező. Az ATLAS rendszer frissítése megtörtént (11.0 verzió).
- Import áfa áthelyezés (reverse charge): Egyre több tagállamban (pl. Franciaország, Belgium, Ausztria) az import áfát csak könyveléstechnikai úton rögzítik, a „reverse charge” eljárás keretében. Németországban ez eddig csak korlátozottan alkalmazható (§ 21 (2) UStG).
- Származási szabályok 2025: Új kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokkal (pl. Indiával folytatott tárgyalások) kibővített kumulációs szabályokat vezetnek be.
Összegzés
Az EU 2025-ben egyre inkább a vám- és áfarendszer harmonizálására és digitalizálására törekszik. Míg a vám elsősorban védelmi és biztonsági célokat szolgál, az import áfa továbbra is az áfarendszer kulcseleme marad, amelynek levonhatósága változatlanul az uniós adósemlegességi elvekhez igazodik.
Dr. Katona Géza, LL.M. ügyvéd
(Rechtsanwalt / attorney at law)
Katona és Társai Ügyvédi Társulás
(Katona & Partner Rechtsanwaltssozietät / Attorneys’ Association)
H-106 Budapest, Tündérfürt utca 4.
Tel.: +36 1 225 25 30
Mobil: +36 70 344 0388
Fax: +36 1 700 27 57
E-mail: g.katona@katonalaw.com
Web: www.katonalaw.com