Katona és Társai Ügyvédi Társulás
Hatálybalépés időpontja: 2025. július
Joghatóság: Magyarország
Szakterületek: Szabályozási megfelelés, pénzmosás elleni védelem (AML), civil társadalom, kriptovaluták, közjog
1. Bevezetés
A legújabb szabályozási fejlemények keretében a magyar kormány két jelentős intézkedést vezetett be, amelyek – bár látszólag eltérő célokat szolgálnak – együttesen átalakíthatják a civil szervezetek és a digitális eszközökkel rendelkező magánszemélyek pénzügyi működését. Ezek az intézkedések:
(i) a külföldről finanszírozott civil szervezetekre vonatkozó szigorított átláthatósági kötelezettségek bevezetése, valamint
(ii) az engedély nélküli kriptoeszköz-kereskedelmi szolgáltatások kriminalizálása.
A közös nevező? A pénzügyi folyamatok központosított ellenőrzése a nemzetbiztonság és a szuverenitás védelmének jegyében.
2. Külföldi befolyás és az új átláthatósági offenzíva
- július 1-jétől jelentősen kibővültek az újonnan felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal hatáskörei. Az új hivatal központi szerepet tölt be a külföldi befolyás vizsgálatában, különös tekintettel a politikai és civil szereplők finanszírozására.
A módosított átláthatósági szabályok értelmében:
- Bármely külföldről finanszírozott szervezet, amely „képes befolyásolni a közvéleményt vagy döntéshozatali folyamatokat”, vizsgálat alá vonható.
- Egy meghatározott összeghatár feletti finanszírozást kötelezően be kell jelenteni, és az ellenőrzés, audit, illetve nyilvános adatbázisban történő közzététel tárgyát képezheti.
- A Pénzmosás Elleni Információs Iroda és az egyéb AML-hatóságok új jogosítványokat kaptak az ilyen pénzmozgások vizsgálatára.
A szabályok jelentős megfelelési terheket és reputációs kockázatokat rónak azokra a civil szervezetekre, amelyek legitim nemzetközi támogatásban részesülnek. Ugyanakkor megalapozzák az állami szervek közötti együttműködés kereteit is – összekapcsolva a szuverenitás védelmét a pénzügyi ellenőrzési eszközökkel.
3. Kriptovaluta-korlátozások: a névtelen finanszírozás útjainak lezárása
Ezzel egy időben Magyarország új büntetőjogi rendelkezéseket vezetett be az engedély nélküli kriptoszolgáltatók ellen. 2025. júniusától azok, akik a Magyar Nemzeti Bank előzetes engedélye nélkül nyújtanak kriptovalutákkal kapcsolatos váltási vagy tárcaszolgáltatásokat (pl. Bitcoin), büntetőeljárás alá vonhatók.
A szabályozás kettős célt szolgál:
- Összhangba hozza a magyar szabályozást az EU pénzmosás elleni irányelveivel és a MiCA-rendelettel (Markets in Crypto-Assets).
- Megszünteti azt az alternatív finanszírozási csatornát, amelyet gyakran használtak aktivisták, civil szervezetek és informális hálózatok.
A szabályozók ugyan a pénzmosás kockázataival és a befektetővédelemmel érvelnek, a gyakorlatban azonban az intézkedés ellehetetleníti a decentralizált pénzügyi eszközökhöz való hozzáférést – különösen azok számára, akik szeretnék elkerülni a hagyományos bankrendszerek átláthatóságát.
4. Az összefüggés logikája: az átláthatóság mint kontrolleszköz
A két fejlemény egymás mellé állítása egy átfogóbb szabályozási logikára világít rá. A magyar állam egyre inkább a pénzügyi átláthatóságot tekinti a nemzetbiztonság eszközének – nem pusztán megfelelési követelménynek.
A civil szereplők, akik eddig kriptós adományokra vagy nemzetközi támogatásokra támaszkodtak, most kettős akadállyal szembesülnek:
- Kötelezően nyilvánosságra kell hozniuk külföldi finanszírozásukat, és számítaniuk kell integritásvizsgálatokra.
- A decentralizált kriptoeszközök használata immár büntetőjogi kockázatot jelent a közvetítők számára.
Az így kialakuló szabályozási környezet bezárja a megmaradt kiskapukat az informális vagy autonóm pénzügyi mozgások előtt – ez egyszerre kifinomult és vitatott stratégia.
5. Jogi háttér és következmények
Az érintett jogforrások:
- 2023. évi XXV. törvény a nemzeti szuverenitás védelméről és a végrehajtási rendeletei
- 2025. évi 161/2025. (VI.20.) Kormányrendelet az engedély nélküli kriptoeszköz-szolgáltatások kriminalizálásáról
- 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről – 2025-ben módosítva
- EU 2023/1114 rendelet (MiCA)
Magyarországon működő civil szervezeteknek és kriptoszolgáltatóknak ajánlott:
- Felülvizsgálni a belső megfelelési eljárásaikat
- Áttekinteni a finanszírozási útvonalakat és bejelentési kötelezettségeket
- Gondoskodni arról, hogy minden digitális eszközzel végzett tevékenység engedélyezett vagy regisztrált legyen a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alatt
6. Zárszó
A legújabb magyar törvényi lépések paradigmaváltást jeleznek. Azáltal, hogy az anti-pénzmosási szabályozást a szuverenitásvédelmi intézkedésekbe integrálja, a kormány egy egységes keretrendszert alakít ki, amely nem csupán az átláthatóságot szolgálja, hanem stratégiai módon korlátozza a civil és politikai szereplők pénzügyi autonómiáját is.
Ez a megközelítés belső, alkotmányossági szempontból talán kiállja a próbát – ugyanakkor nemzetközi figyelmet és uniós szintű vizsgálatot is kiválthat, különösen az egyesülési és véleménynyilvánítási szabadság vonatkozásában.
Katona és Társai Ügyvédi Társulás
Dr. Katona Géza, LL.M. ügyvéd
(Rechtsanwalt / attorney at law)
Elérhetőségek:
H-1106 Budapest, Tündérfürt utca 4.
Tel.: +36 1 225 25 30
Mobil: +36 70 344 0388
Fax: +36 1 700 27 57
E-mail: g.katona@katonalaw.com
Web: www.katonalaw.com