Ez a cikk a hatodik a magyarországi társasági adózás fontos szabályait bemutató hétrészes cikksorozatban. A magyarországi társasági adó alapkereteinek és speciális rendszereinek ismertetése után az alábbi összefoglalót közöljük az adókikerülés elleni küzdelemmel kapcsolatban.
Magyarország teljes mértékben harmonizálta mind a 2016/1164 irányelvet (ATAD), mind a 2016/1164 irányelvet (ATAD 2) módosító 2017/952 irányelvet az EU-tagállamok számára az adókikerülés elleni szabályok bevezetése érdekében a hibrid struktúrákból és hibrid ügyletekből eredő adókijátszások elkerülése érdekében.
A magyar adókikerülés-ellenes rendszer szerint az adóhatóság figyelmen kívül hagyhatja a gazdasági tartalom nélküli, kizárólag adóvezérelt ügyletek adójogi következményeit. Az adókedvezmények jogosulatlanok, ha ütköznek a vonatkozó adórendelkezések céljával és az adórendszer alapelveivel.
A magyar adórendszer számos, az antihibrid szabályokkal kapcsolatos adókikerülés-ellenes rendelkezést tartalmaz elsősorban.
A hibrid struktúrákat alkalmazó adóelkerülési módszerek kihasználják azt a helyzetet, amikor az érintett felek különböző tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, és a közöttük teljesített fizetést tagállamaik eltérően minősítik. Az eltérő besorolás miatt a befizetést egyik fél sem veszi figyelembe az adóalapjában, azaz adózatlan marad.
Ha ugyanazon esemény eltérő adóbesorolása miatt eltérés adódik, az antihibrid szabályok nem teszik lehetővé a vonatkozó költségek és ráfordítások társasági adóalapból történő levonását. Ez elkerülhető, ha adómegállapítást nyújtanak be és a magyar adóhatóság elfogadja.
Az adómegállapítási eljárás vonatkozhat jövőbeli ügyletre, vagy olyan ügyletre, amely nem minősül jövőbeli ügyletnek, illetve a szerződéstípusra vonatkozó részletes tények alapján.
A méltányos piaci ár megállapítására irányuló adómegállapítás egyetlen adónemre sem terjeszthető elő, illetve olyan kérelem, amely csak számviteli kérdést érint.
Az adómegállapítási eljárás díja normál szerződés esetén tízmillió forint (10.000.000,- Ft).
Az adómegállapítási eljárás során hozott határozat kötelező ereje a határozat meghozatalát követő ötödik (5.) adóév utolsó napjáig tart, amely egy alkalommal további két évvel meghosszabbítható. Az adómegállapítási határozat csak akkor kötelező az adóhatóság számára, ha az ügy tényállása az adott ügyben változatlan.
Ez a cikk általános bevezetést nyújt a magyarországi társaságiadó-szabályozáshoz, és nem tekinthető konkrét jogi tanácsadásnak.