Jogi hírek és szakértői tanácsok egy helyen

A mesterséges intelligencia (MI) technológiák számos ágazatban forradalmi lehetőségeket kínálnak, elősegítve az innovációt és a hatékonyságot. Ugyanakkor az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) átfogó jogi keretet biztosít, amely garantálja, hogy az MI felelősségteljesen kerüljön alkalmazásra, és az érintettek jogai tiszteletben legyenek tartva, elősegítve a technológiába vetett bizalmat. A növekvő MI-alkalmazások miatt

Magyarországon az ingatlanok adásvétele során különös figyelmet kell fordítani az úgynevezett zártkerti ingatlanokra. Ezek a speciális kategóriába tartozó területek számos olyan jogi szabályozás alá esnek, amelyek lényegesen eltérnek az általánosan ismert ingatlanjogi rendelkezésektől. Mit jelent a zártkert? A zártkert eredetileg mezőgazdasági művelésre, szőlő- vagy gyümölcstermesztésre kijelölt területet jelent. Idővel azonban

A GDPR széles körű hatásait és az ESG növekvő jelentőségét követően egy új európai betűszó került a középpontba: NIS 2. Az Európai Unió 2022/2555 számú irányelve („NIS 2 irányelv”) célja a kiberbiztonsági kötelezettségek harmonizálása az EU egész területén. Magyarország már átültette az irányelvet: először a 2023. évi XXIII. törvény, majd

A versenypiacon az innováció és a termékek megkülönböztethetősége kulcsfontosságú a vállalati siker szempontjából. Ugyanakkor még a leginnovatívabb vállalatok is szembesülhetnek azzal a kihívással, hogy versenytársaik lemásolják a termékeiket. Az engedély nélküli másolás – akár a termék maga, a csomagolás, akár a digitális design – csökkentheti a piaci részesedést, gyengítheti a

A védjegyek egy vállalkozás legértékesebb szellemi tulajdonai közé tartoznak. Megtestesítik a hírnevet, a fogyasztói bizalmat és a piaci egyediséget. Ugyanakkor a védjegybitorlás kockázata – legyen szó utánzásról, hamisításról vagy tisztességtelen versenyről – folyamatosan fennáll. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek Magyarországon és az Európai Unióban működnek, fel kell készülniük arra, hogy gyorsan

Háttér A 2023 óta hatályos Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv (CSRD) előírja a nagyvállalatok számára, hogy átfogó fenntarthatósági információkat tegyenek közzé az ESRS-szel összhangban. Bár ez elengedhetetlen az átláthatóság és az elszámoltathatóság szempontjából, a standardok jelentős adminisztratív és működési terhet rónak az érintett cégekre. A Bizottság célja a jelentéstételi kötelezettségek enyhítése

📌 Hatály és alkalmazhatóság A legfontosabb változás: a KKV-k, ha nem a fő üzleti, szakmai vagy kereskedelmi tevékenységük körében járnak el, akkor a jövőben a fogyasztók számára biztosított speciális védelemben részesülnek. Ez kiterjed: Kizártak azok a vállalkozások, amelyekben az állam vagy az önkormányzat legalább 25%-os tulajdoni hányaddal vagy szavazati joggal

Ez a fejlemény szorosan kapcsolódik a 2025. évi XII. törvényhez, amely átültette az EU NPL-irányelvét (2021/2167). Az intézkedések együttesen újraszabályozzák a hitelportfóliók értékesítésének keretrendszerét, kiemelve a governance, az átláthatóság, a vevői alkalmasság és az adósvédelem szempontjait. 📌 Az alkalmazás köre Az ajánlás vonatkozik: Nem terjed ki olyan hitelekre, amelyek nem

Bevezetés Az élelmiszerekre és étrend-kiegészítőkre vonatkozó egészségre utaló állítások kulcsfontosságúak a fogyasztók számára, befolyásolva a vásárlási döntéseket és a termékek előnyeiről alkotott percepciót. Az ilyen állítások azonban szigorúan szabályozottak az Európai Unió jogszabályai szerint, annak érdekében, hogy a marketingkommunikációk igazak, tudományosan megalapozottak és nem megtévesztőek legyenek. Ez a cikk áttekinti