Jogi hírek és szakértői tanácsok egy helyen
Merüljön el blogunkban, ahol szakértői cikkekkel, gyakorlati tanácsokkal és naprakész hírekkel segítjük Önt eligazodni a jog és pénzügyek világában. Legyen szó adójogi frissítésekről, ingatlanjogi kérdésekről vagy aktuális gazdasági témákról, itt mindig megtalálja a legfontosabb információkat.
Európai Bizottság átmeneti könnyítést biztosít az első hullámba tartozó ESRS-jelentéstételhez
Háttér A 2023 óta hatályos Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv (CSRD) előírja a nagyvállalatok számára, hogy átfogó fenntarthatósági információkat tegyenek közzé az ESRS-szel összhangban. Bár ez elengedhetetlen az átláthatóság és az elszámoltathatóság szempontjából, a standardok jelentős adminisztratív és működési terhet rónak az érintett cégekre. A Bizottság célja a jelentéstételi kötelezettségek enyhítése
Magyarország kiterjeszti a fogyasztói jellegű védelmet a KKV-kra a Polgári Törvénykönyvben
📌 Hatály és alkalmazhatóság A legfontosabb változás: a KKV-k, ha nem a fő üzleti, szakmai vagy kereskedelmi tevékenységük körében járnak el, akkor a jövőben a fogyasztók számára biztosított speciális védelemben részesülnek. Ez kiterjed: Kizártak azok a vállalkozások, amelyekben az állam vagy az önkormányzat legalább 25%-os tulajdoni hányaddal vagy szavazati joggal
Az MNB új ajánlást adott ki a nemteljesítő hitelek (NPL) átruházásáról
Ez a fejlemény szorosan kapcsolódik a 2025. évi XII. törvényhez, amely átültette az EU NPL-irányelvét (2021/2167). Az intézkedések együttesen újraszabályozzák a hitelportfóliók értékesítésének keretrendszerét, kiemelve a governance, az átláthatóság, a vevői alkalmasság és az adósvédelem szempontjait. 📌 Az alkalmazás köre Az ajánlás vonatkozik: Nem terjed ki olyan hitelekre, amelyek nem
Egészségre vonatkozó állítások élelmiszereken és étrend-kiegészítőkön – jogi alapok és kockázatok az EU-banDr. Katona Géza, LL.M., Katona & Partners Ügyvédi Iroda
Bevezetés Az élelmiszerekre és étrend-kiegészítőkre vonatkozó egészségre utaló állítások kulcsfontosságúak a fogyasztók számára, befolyásolva a vásárlási döntéseket és a termékek előnyeiről alkotott percepciót. Az ilyen állítások azonban szigorúan szabályozottak az Európai Unió jogszabályai szerint, annak érdekében, hogy a marketingkommunikációk igazak, tudományosan megalapozottak és nem megtévesztőek legyenek. Ez a cikk áttekinti
Jogi keretek és bevált gyakorlatok az élelmiszerek egészségre és tápanyagokra vonatkozó állításai kapcsán az Európai Unióban
Dr. Katona Géza, LL.M. – Katona & Társai Ügyvédi Iroda Az élelmiszerek marketingje és címkézése az Európai Unióban szigorúan szabályozott terület, amelynek célja, hogy megvédje a fogyasztókat a félrevezető vagy megalapozatlan állításoktól, ugyanakkor lehetővé tegye a termékek előnyeiről szóló átlátható és tudományosan alátámasztott kommunikációt. A gyártók és forgalmazók számára kulcsfontosságú,
Étrend-kiegészítők reklámozása és fogyasztói tájékoztatása – Navigálás az uniós és magyar szabályozási környezetben
Katona & Társai Ügyvédi Társulás 1. BevezetésAz étrend-kiegészítők és más élelmiszertermékek forgalmazása az Európai Unió egyik legösszetettebb és legszigorúbb jogi keretrendszere alá tartozik. Ezek a szabályok nem csupán a hagyományos nyomtatott vagy sugárzott médiában megjelenő reklámokra korlátozódnak; minden fogyasztói kommunikációs formára kiterjednek – ideértve az online tartalmakat, a csomagolást, az
Passzív feldolgozás az EU-ban: Költséghatékonyság maximalizálása a vámjogi megfelelés mellett
Katona & Társai Ügyvédi Iroda 1. Bevezetés – Miért fontos a passzív feldolgozás az uniós vállalkozásoknak? A nemzetközi szinten aktív vállalatok esetében a gyártás már régen nem csupán belföldi vagy regionális határokhoz kötődik. A cégek költséghatékonyságra, speciális szakértelem elérésére és a piaci igényekhez való gyors alkalmazkodásra törekednek. Azonban a határokon
Magyarország széles körű elővásárlási jogot biztosít az államnak külföldi cégfelvásárlások esetén
Szerző: Katona és Társai Ügyvédi Társulás 1. Háttér és jogalap A magyar kormány eredetileg a COVID-19 világjárvány idején vezette be az FDI-ellenőrzési mechanizmust a 163/2020. (IV.30.) Korm. rendelettel, amelyet később az 2018. évi LVII. törvény megerősített. A szabályozás célja a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban működő vállalatok védelme volt. A mechanizmus elsősorban
Magyarország 2025. évi adóreformja szigorítja a magánszemélyeket érintő osztalékjuttatás szabályaitKatona és Társai Ügyvédi Társulás | Budapest, Magyarország | 2025. július
1. Áttekintés A 2025. júniusában elfogadott adócsomag részeként Magyarország új visszaélés-ellenes szabályokat vezetett be a magánszemélyek osztalékjövedelmeire és a határon átnyúló holdingstruktúrákra vonatkozóan. A változások célja az agresszív adótervezési technikák – különösen az offshore struktúrák, alacsony adózású országok és átláthatatlan tulajdonosi láncolatok – visszaszorítása. Az új szabályok jelentősen megváltoztatják az