Jogi hírek és szakértői tanácsok egy helyen

Az internet és a digitális kereskedelem robbanásszerű fejlődése új kihívások elé állítja a szellemi tulajdonjogok, különösen a védjegyek védelmét. Az online védjegybitorlás akkor valósul meg, amikor egy védjegyet jogosulatlanul használnak digitális környezetben – például hamisított termékek értékesítésével, megtévesztő domainnevek regisztrálásával vagy hirdetési kulcsszavak engedély nélküli használatával. Ezek a gyakorlatok a

Az Európai Unió új, 2024/1624 számú pénzmosás elleni rendelet (AMLR) 2027. július 10-től közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban, így Magyarországon is. Az új szabályozás gyökeresen átalakítja a tényleges tulajdonosok (UBO – Ultimate Beneficial Owner) azonosításának és ellenőrzésének szabályait, ami jelentős hatással lesz a magyar cégalapításra és működésre is.  Újdonságok a tényleges

Az Európai Unió adóelkerülés elleni irányelve (ATAD irányelv – Anti-Tax Avoidance Directive) alapján Magyarország az elmúlt évek során több lépcsőben hajtotta végre a szükséges jogharmonizációt. Az irányelv fontosabb elemei – így a általános adóelkerülés elleni szabály (GAAR), a kontrollált külföldi társaságokra (CFC) vonatkozó szabályok, valamint az alultőkésítési (thin capitalization) szabályok

Hogyan nyújt jogvédelmet a magyar jog olyan termékek esetén is, amelyek nem részesülnek formális iparjogvédelmi oltalom ban?  Bevezetés A gyorsan fejlődő piacon nem minden innovatív termékforma részesül formális iparjogvédelmi oltalom ban. Egyes termékek kívül eshetnek a szerzői jog, formatervezésiminta-oltalom, védjegy vagy szabadalom tárgyi hatályán – mégis jogos igény merülhet fel

1. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, termékutánzás elleni fellépés (2005/29/EK irányelv) Ez az irányelv általános tilalmat fogalmaz meg minden olyan kereskedelmi gyakorlattal szemben, amely:  megtévesztő, különösen a termék eredetét, gyártóját, márkáját vagy jellegét illetően;  tisztességtelen előnyre tesz szert, például ismert termékek külső megjelenésének utánzásával;  a fogyasztókban téves benyomást kelt arról, hogy az

Vámok és áfa az EU-ban: 2025-ben az európai vámrendszer elsődleges célja továbbra is az EU-n belüli ipar védelme a harmadik országokból származó tisztességtelen versennyel szemben. A harmadik országból származó árukra kivetett vámok (harmadik országbeli vámok) védelmi intézkedésként szolgálnak, és egyszeri alkalommal, az importáláskor kerülnek kivetésre. Az EU-n belül előállított árukra

Az Európai Unió 2019-ben elfogadta az (EU) 2019/1023 irányelvet, amely a tagállamok számára kötelezővé tette olyan szabályozási keretek létrehozását, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára a korai szerkezetátalakítást, valamint az adósok számára a második esélyt. Magyarország 2023-ban fogadta el e célból a 2023. évi LXIV. törvényt a szerkezetátalakításról (Szerkezetátalakítási Törvény),

Magyarország az (EU) 2022/2464 irányelvet, azaz a CSRD-t (Corporate Sustainability Reporting Directive) a 2023. évi CVIII. törvénnyel ültette át a nemzeti jogba. Ez az ún. ESG-törvény módosította a 2000. évi C. törvényt a számvitelről, új III/A. fejezettel egészítve azt ki, amely részletesen szabályozza a fenntarthatósági jelentés megtételére vonatkozó kötelezettségeket a

Az új Anti-Pénzmosási Rendelet (EU) 2024/1624, mely 2027. július 10-én lép hatályba, jelentős változásokat hoz a tényleges tulajdonosi (UBO) adatok kezelésében. A rendelet célja, hogy növelje a transzparenciát és hatékonyabbá tegye a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet az EU-ban. Az új szabályok a vagyonkezelő alapítványok működését is érintik. A következőkben