Jogi hírek és szakértői tanácsok egy helyen

Ez a cikk a magyarországi társasági adózás szabályait bemutató héthetes cikksorozat hatodik része. Az alapvető társasági adózási szabályok és a különleges adórendszerek ismertetését követően jelen rész az adóelkerülés elleni küzdelemre összpontosít. Magyarország teljes körűen átültette a 2016/1164/EU irányelvet (ATAD), valamint annak módosító irányelvét, a 2017/952/EU irányelvet (ATAD 2) is, amelyek

Láncügylet: Az áfa-irányelv csak a tagállamok által elérendő célt határozza meg; a tagállamok hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogyan ültetik át ezeket a célokat a nemzeti jogba, ezért minden egyes esetben meg kell vizsgálni, hogy az adott tagállamban – ahol a végső fogyasztó letelepedett – milyen jogszabályok vonatkoznak az adott ügyletre.

1. Bevezetés: Mi az a dropshipping? A dropshipping egyre népszerűbb e-kereskedelmi modell, amelyben az online kereskedő nem tart árukészletet, és nem maga végzi a szállítást sem. Ehelyett a vevő megrendelését egy harmadik fél (a beszállító) teljesíti, aki közvetlenül a végső fogyasztónak szállítja ki az árut. Noha a dropshipping logisztikailag hatékony,

A gazdasági társaságok működése során gyakran felmerül a kérdés, hogy a tagok milyen formában biztosítsanak pótlólagos forrást a társaság számára. A leggyakoribb lehetőségek: a pótbefizetés, a tőkeemelés és a tagi kölcsön. Mindezek különböző jogi, adózási és pénzügyi következményekkel járnak, ezért a helyes konstrukció megválasztása kulcsfontosságú lehet a társaság likviditása és

2025. április 17-én hatályba lépett az Európai Unió úgynevezett Stop-the-Clock-irányelve, amely jelentős haladékot biztosít a vállalkozások számára a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség (CSRD) teljesítésében. Az új irányelv két évvel elhalasztja a CSRD alkalmazási határidejét a második és harmadik jelentéstételi hullámban érintett cégek számára. Az új szabályozás közvetlen hatással van a magyarországi

Ez a cikk a hét részes sorozatunk negyedik része, amely a magyarországi társasági adózás legfontosabb szabályait mutatja be. Jelen részben a beruházás tárgyi eszközökbe adójogi kezelését vizsgáljuk, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra (kkv), a kutatás-fejlesztési (K+F) célú befektetésekre, a készletek értékelésére, valamint a származtatott pénzügyi eszközök adózási szabályaira. A

Ez a cikk bemutatja a magyar társasági adó speciális szabályozásait 2025-ben, különös tekintettel a bizalmi vagyonkezelésre, vállalati átszervezésekre, funkcionális pénznemre, immateriális javakra és leírható adományokra. Ez a cikk a második része annak a hétrészes cikksorozatnak, amely a magyar társasági adó fontosabb szabályait mutatja be. Az első részben a társasági adózás

A társasági nyereség megállapítása és annak adóztatása minden vállalkozás pénzügyi tervezésének alapvető része. Jelen cikk egy héthetes cikksorozat első része, amely a magyarországi társasági adózás legfontosabb szabályait mutatja be. A sorozat témái: az általános és különös társaságiadó-szabályok, extraprofitadó, a határon átnyúló adózás, az adóelkerülés elleni intézkedések, vállalati eszközbefektetések adózása, valamint

Az internet és a digitális kereskedelem robbanásszerű fejlődése új kihívások elé állítja a szellemi tulajdonjogok, különösen a védjegyek védelmét. Az online védjegybitorlás akkor valósul meg, amikor egy védjegyet jogosulatlanul használnak digitális környezetben – például hamisított termékek értékesítésével, megtévesztő domainnevek regisztrálásával vagy hirdetési kulcsszavak engedély nélküli használatával. Ezek a gyakorlatok a