Jogi hírek és szakértői tanácsok egy helyen

Ez a cikk a hét részes sorozatunk negyedik része, amely a magyarországi társasági adózás legfontosabb szabályait mutatja be. Jelen részben a beruházás tárgyi eszközökbe adójogi kezelését vizsgáljuk, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra (kkv), a kutatás-fejlesztési (K+F) célú befektetésekre, a készletek értékelésére, valamint a származtatott pénzügyi eszközök adózási szabályaira. A

Ez a cikk bemutatja a magyar társasági adó speciális szabályozásait 2025-ben, különös tekintettel a bizalmi vagyonkezelésre, vállalati átszervezésekre, funkcionális pénznemre, immateriális javakra és leírható adományokra. Ez a cikk a második része annak a hétrészes cikksorozatnak, amely a magyar társasági adó fontosabb szabályait mutatja be. Az első részben a társasági adózás

A társasági nyereség megállapítása és annak adóztatása minden vállalkozás pénzügyi tervezésének alapvető része. Jelen cikk egy héthetes cikksorozat első része, amely a magyarországi társasági adózás legfontosabb szabályait mutatja be. A sorozat témái: az általános és különös társaságiadó-szabályok, extraprofitadó, a határon átnyúló adózás, az adóelkerülés elleni intézkedések, vállalati eszközbefektetések adózása, valamint

Az internet és a digitális kereskedelem robbanásszerű fejlődése új kihívások elé állítja a szellemi tulajdonjogok, különösen a védjegyek védelmét. Az online védjegybitorlás akkor valósul meg, amikor egy védjegyet jogosulatlanul használnak digitális környezetben – például hamisított termékek értékesítésével, megtévesztő domainnevek regisztrálásával vagy hirdetési kulcsszavak engedély nélküli használatával. Ezek a gyakorlatok a

Az Európai Unió új, 2024/1624 számú pénzmosás elleni rendelet (AMLR) 2027. július 10-től közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban, így Magyarországon is. Az új szabályozás gyökeresen átalakítja a tényleges tulajdonosok (UBO – Ultimate Beneficial Owner) azonosításának és ellenőrzésének szabályait, ami jelentős hatással lesz a magyar cégalapításra és működésre is.  Újdonságok a tényleges

Az Európai Unió adóelkerülés elleni irányelve (ATAD irányelv – Anti-Tax Avoidance Directive) alapján Magyarország az elmúlt évek során több lépcsőben hajtotta végre a szükséges jogharmonizációt. Az irányelv fontosabb elemei – így a általános adóelkerülés elleni szabály (GAAR), a kontrollált külföldi társaságokra (CFC) vonatkozó szabályok, valamint az alultőkésítési (thin capitalization) szabályok

Hogyan nyújt jogvédelmet a magyar jog olyan termékek esetén is, amelyek nem részesülnek formális iparjogvédelmi oltalom ban?  Bevezetés A gyorsan fejlődő piacon nem minden innovatív termékforma részesül formális iparjogvédelmi oltalom ban. Egyes termékek kívül eshetnek a szerzői jog, formatervezésiminta-oltalom, védjegy vagy szabadalom tárgyi hatályán – mégis jogos igény merülhet fel

1. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, termékutánzás elleni fellépés (2005/29/EK irányelv) Ez az irányelv általános tilalmat fogalmaz meg minden olyan kereskedelmi gyakorlattal szemben, amely:  megtévesztő, különösen a termék eredetét, gyártóját, márkáját vagy jellegét illetően;  tisztességtelen előnyre tesz szert, például ismert termékek külső megjelenésének utánzásával;  a fogyasztókban téves benyomást kelt arról, hogy az

Vámok és áfa az EU-ban: 2025-ben az európai vámrendszer elsődleges célja továbbra is az EU-n belüli ipar védelme a harmadik országokból származó tisztességtelen versennyel szemben. A harmadik országból származó árukra kivetett vámok (harmadik országbeli vámok) védelmi intézkedésként szolgálnak, és egyszeri alkalommal, az importáláskor kerülnek kivetésre. Az EU-n belül előállított árukra