Társasági adó Magyarországon (4. rész): Beruházás tárgyi eszközökbe – 2025-ös frissítés
Ez a cikk a hét részes sorozatunk negyedik része, amely a magyarországi társasági adózás legfontosabb szabályait mutatja be. Jelen részben a beruházás tárgyi eszközökbe adójogi kezelését vizsgáljuk, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra (kkv), a kutatás-fejlesztési (K+F) célú befektetésekre, a készletek értékelésére, valamint a származtatott pénzügyi eszközök adózási szabályaira. A sorozat következő részei a határon […]
Társasági adó Magyarországon (2. rész): Különleges szabályozások
Ez a cikk bemutatja a magyar társasági adó speciális szabályozásait 2025-ben, különös tekintettel a bizalmi vagyonkezelésre, vállalati átszervezésekre, funkcionális pénznemre, immateriális javakra és leírható adományokra. Ez a cikk a második része annak a hétrészes cikksorozatnak, amely a magyar társasági adó fontosabb szabályait mutatja be. Az első részben a társasági adózás alapvető kereteit tekintettük át, jelen […]
Társasági adózás Magyarországon (2025.)1. rész): Alapvető keretek
A társasági nyereség megállapítása és annak adóztatása minden vállalkozás pénzügyi tervezésének alapvető része. Jelen cikk egy héthetes cikksorozat első része, amely a magyarországi társasági adózás legfontosabb szabályait mutatja be. A sorozat témái: az általános és különös társaságiadó-szabályok, extraprofitadó, a határon átnyúló adózás, az adóelkerülés elleni intézkedések, vállalati eszközbefektetések adózása, valamint a mulasztási szankciók. 1. Általános […]
Védjegybitorlás a digitális térben: Az EU szabályozása az online márkavédelemről
Az internet és a digitális kereskedelem robbanásszerű fejlődése új kihívások elé állítja a szellemi tulajdonjogok, különösen a védjegyek védelmét. Az online védjegybitorlás akkor valósul meg, amikor egy védjegyet jogosulatlanul használnak digitális környezetben – például hamisított termékek értékesítésével, megtévesztő domainnevek regisztrálásával vagy hirdetési kulcsszavak engedély nélküli használatával. Ezek a gyakorlatok a fogyasztók megtévesztéséhez, a márka hírnevének […]
Hogyan hat az új EU pénzmosás elleni rendelet a magyar cégalapításra?
Az Európai Unió új, 2024/1624 számú pénzmosás elleni rendelet (AMLR) 2027. július 10-től közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban, így Magyarországon is. Az új szabályozás gyökeresen átalakítja a tényleges tulajdonosok (UBO – Ultimate Beneficial Owner) azonosításának és ellenőrzésének szabályait, ami jelentős hatással lesz a magyar cégalapításra és működésre is. Újdonságok a tényleges tulajdonosi viszonyok meghatározásában A rendelet […]
Az ATAD irányelv magyarországi implementációja – GAAR, CFC és alultőkésítési szabályok
Az Európai Unió adóelkerülés elleni irányelve (ATAD irányelv – Anti-Tax Avoidance Directive) alapján Magyarország az elmúlt évek során több lépcsőben hajtotta végre a szükséges jogharmonizációt. Az irányelv fontosabb elemei – így a általános adóelkerülés elleni szabály (GAAR), a kontrollált külföldi társaságokra (CFC) vonatkozó szabályok, valamint az alultőkésítési (thin capitalization) szabályok – beépültek a magyar társasági […]
Védelem az utánzás ellen a magyar versenyjog alapján, az iparjogvédelmi oltalom fontossága
Hogyan nyújt jogvédelmet a magyar jog olyan termékek esetén is, amelyek nem részesülnek formális iparjogvédelmi oltalom ban? Bevezetés A gyorsan fejlődő piacon nem minden innovatív termékforma részesül formális iparjogvédelmi oltalom ban. Egyes termékek kívül eshetnek a szerzői jog, formatervezésiminta-oltalom, védjegy vagy szabadalom tárgyi hatályán – mégis jogos igény merülhet fel a jogi védelemre utánzás ellen. […]
A termékutánzás elleni fellépés az európai uniós közösségi jogban
1. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, termékutánzás elleni fellépés (2005/29/EK irányelv) Ez az irányelv általános tilalmat fogalmaz meg minden olyan kereskedelmi gyakorlattal szemben, amely: megtévesztő, különösen a termék eredetét, gyártóját, márkáját vagy jellegét illetően; tisztességtelen előnyre tesz szert, például ismert termékek külső megjelenésének utánzásával; a fogyasztókban téves benyomást kelt arról, hogy az utánzat valamilyen kapcsolatban áll az […]
Vámok és áfa az Európai Unióban (2025. évi jogi helyzet)
Vámok és áfa az EU-ban: 2025-ben az európai vámrendszer elsődleges célja továbbra is az EU-n belüli ipar védelme a harmadik országokból származó tisztességtelen versennyel szemben. A harmadik országból származó árukra kivetett vámok (harmadik országbeli vámok) védelmi intézkedésként szolgálnak, és egyszeri alkalommal, az importáláskor kerülnek kivetésre. Az EU-n belül előállított árukra nem vetnek ki vámot. A […]
Hogyan ülteti át a Szerkezetátalakítási Törvény az (EU) 2019/1023 irányelvet?
Az Európai Unió 2019-ben elfogadta az (EU) 2019/1023 irányelvet, amely a tagállamok számára kötelezővé tette olyan szabályozási keretek létrehozását, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára a korai szerkezetátalakítást, valamint az adósok számára a második esélyt. Magyarország 2023-ban fogadta el e célból a 2023. évi LXIV. törvényt a szerkezetátalakításról (Szerkezetátalakítási Törvény), amely 2024. július 1-jén lépett […]