Jogi hírek és szakértői tanácsok egy helyen
Merüljön el blogunkban, ahol szakértői cikkekkel, gyakorlati tanácsokkal és naprakész hírekkel segítjük Önt eligazodni a jog és pénzügyek világában. Legyen szó adójogi frissítésekről, ingatlanjogi kérdésekről vagy aktuális gazdasági témákról, itt mindig megtalálja a legfontosabb információkat.
A magyar reklámadó 2026. július 1-jétől visszatér – 7,5%-os tényleges teher a reklámbevételeken
A magyar reklámadót eredetileg 2014-ben vezették be progresszív adókulcs-struktúrával, amely az uniós állami támogatási vizsgálatokat és az azt követő jogszabály-módosításokat követően több jelentős átalakuláson ment keresztül. A jelenlegi szabályozás az eredetihez képest lényegesen egyszerűbb. A progresszív kulcsokat megszüntették, és helyettük egy egységes, 7,5%-os adókulcs került bevezetésre, amely a reklámtevékenységhez kapcsolódó
Magyarország reklámadója 2026. július 1-jétől újra hatályba lép – kulcsfontosságú szempontok a piaci szereplők számára
Magyarország 2014-ben vezette be a reklámadó rendszerét, amely kezdetben progresszív adókulcs-struktúrát alkalmazott. Az intézkedés hamarosan az uniós állami támogatási szabályok szerinti vizsgálat tárgyává vált, ami az évek során több jogszabályi módosításhoz vezetett. E változások részeként megszüntették a progresszív kulcsrendszert, csökkentették az adómentes értékhatárt, és végül egy egységes, 7,5%-os adókulcsot vezettek
AI-tréning, chatbot-kimenetek és szerzői jog: egy folyamatban lévő EUB-ügy jelentős következményekkel az üzleti szektor számára
BevezetésAz Európai Unió Bírósága (EUB) előtt jelenleg folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás – amelyet egy magyar bíróság kezdeményezett – alapvető kérdéseket vet fel a szerzői joggal védett tartalmak mesterséges intelligencia általi felhasználásával kapcsolatban. Az ügyet egy magyar kiadó indította a Google ellen, és jelentősen átalakíthatja az AI üzleti és marketing
Végkielégítés a magyar ítélkezési gyakorlatban – valóban ez a legjobb megoldás?
A munkaviszony megszüntetésével összefüggő egyik leggyakoribb kérdés Magyarországon is a végkielégítés mértéke. Akár kollektív létszámcsökkentésről, akár egyedi felmondásról van szó, előbb-utóbb a munkáltatóknak és az érintett munkavállalóknak – illetve üzemi tanács vagy szakszervezet bevonása esetén az érdekképviseleteknek – szembe kell nézniük azzal, hogy mekkora összeg az, amely egy megállapodáshoz szükséges.
Amikor az ár nem jogellenes – mégis vizsgálható
Versenyjogi tanulságok a magyar étolajpiaci vizsgálatból A magyar étolajpiacon tapasztalt regionális árkülönbségek nyomán a GVH gyorsított ágazati vizsgálatot indított, az MNB szakmai együttműködésével. A fókusz a napraforgóolaj-piac, ahol a hazai árak tartósan és érdemben meghaladják a régiós szintet. A történet versenyjogi szempontból különösen érdekes, mert nem klasszikus jogsértési narratíváról van
Egyoldalú szerződésekre / kötelezettségvállalásokra vonatkozó szerződések beillesztése a konszenzuális–reál szerződések klasszikus megkülönböztetésébe, kifejezetten a magyar Ptk. dogmatikájához igazítva.
1. Konszenzuális és reál szerződések a magyar Ptk.-ban – az alapkeret A magyar magánjog a szerződéseket a létrejöttük módja szerint hagyományosan két nagy csoportra osztja: Konszenzuális szerződések Reál szerződések Ez a felosztás a szerződés létrejöttének időpontjára koncentrál. 2. Hová illeszkedik az „egyoldalú szerződés” ebbe a rendszerbe? A német jogból ismert
Az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelv átdolgozása – mit jelent ez a magyar vállalatok és munkavállalók számára?
2025. október 27-én elfogadásra került az Európai Üzemi Tanácsokról (EÜT, angolul EWC) szóló irányelv átdolgozott változata. A reform az Európai Bizottság 2024. januári javaslatán alapul, és célja a szociális párbeszéd megerősítése a multinacionális vállalatoknál, valamint a munkavállalók tájékoztatási és konzultációs jogainak tényleges érvényesítése uniós szinten. Az új irányelv jelentősen átalakítja
Határokon átnyúló épületek és szomszédos telkekhez fűződő jogok a magyar jogban – új lehetőségek és jogi kihívások
A Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (Bundesgerichtshof, BGH) 2025. december 19-én hozott mérföldkőnek számító döntésében (V ZR 15/24) megerősítette az úgynevezett Nachbarerbbaurechtek, azaz a szomszédos ingatlanokra átnyúló építményekhez kapcsolódó építési jogok megengedhetőségét. Az ítélet jelentősen növelte a jogbiztonságot a Németországban több ingatlant érintő, összetett ingatlanfejlesztések esetében. Ez fontos kérdést vet fel
Szomszédos telkeket érintő építkezések jogi megítélése Magyarországon – új lehetőségek és kockázatok
A Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (Bundesgerichtshof, BGH) 2025. december 19-én hozott döntésében (V ZR 15/24) kimondta, hogy az ún. Nachbarerbbaurecht, azaz a szomszédos telkekre átnyúló építményt érintő építési jog (Erbbaurecht) megengedett és érvényesen létrehozható. A döntés jelentős jogbiztonságot teremtett Németországban olyan ingatlanfejlesztések számára, amelyek több, eltérő tulajdonú telekre kiterjednek. Felmerül
Megbízható és elkötelezett jogi partnert keres?
- Katona és Társai Ügyvédi Társulás
- H-1106 Budapest, Tündérfürt u. 4.
- +36 1 225 25 30 Fax: +36 1 225 2539
- central@katonalaw.com